Közel háromezer ember halt meg tizenöt évvel ezelőtt

Közel háromezer ember halt meg. Az Egyesült Államok ekkor hirdetett szinte keresztes háborút a terrorizmus ellen. Az első számú ellenség Oszamá bin Láden, az al-Kaida terrorszervezet vezetője volt. Tíz évig kutatták, keresték, azután 2011- ben lecsaptak rá az amerikai erők.

A támadásokért az al-Káida terrorszervezetet és annak vezetőjét, Oszáma bin Ládent tartotta felelősnek az Egyesült Államok.

De nézzük, mi is történt 2011. szeptember 11-én! Reggel tizenkilenc géprabló átvette az irányítást négy, Bostonból, Newarkból és Washingtonból San Franciscóba és Los Angelesbe induló repülőjáraton. 8.46-kor az American Airlines 11-es járata, amely egy Boeing 767-223ER volt, a World Trade Center északi tornyába ütközött, 9.03-kor a United Airlines 175-ös járata, egy Boeing 767-222 csapódott a déli toronyba.

A géprablók egy másik csoportja vezette az American Airlines 77-es járatát, egy Boeing 757-223-at, a Pentagon épületébe reggel 9.37-kor. A negyedik gép, a United Airlines 93-as járata, ami egy Boeing 757-222 volt, Pennsylvania államban, Shanksville közelében zuhant le 10.03-kor, miután a gép utasai visszafoglalták a repülőgépet. A támadás eredeti célpontja a Capitolium, vagy a Fehér Ház lehetett.

Az egyik eltérített gép pillanatokkal a becsapódása előtt Fotó: 911.conspiracy.tv, feelgrafix.com

A géprablók a repülőgépekre felcsempészett szúrófegyverek segítségével ölték meg vagy tették hatástalanná a pilótákat, utaskísérőket és az utasokat.

A World Trade Center épületkomplexumának három épülete szerkezeti sérüléseik miatt még a támadások napján összeomlott. Az északi torony megsemmisülésekor törmelékdarabok tüzet okoztak a hetes épületben (7 WTC). A több órán át tartó tüzek súlyos károkat okoztak az épület főbb szerkezeti elemeiben, majd a tűztől meggyengült vázú épület is összedőlt. Több nemzetközileg is elismert szakember - mérnökök, statikusok, robbantási szakértők - azonban állítják, irányított robbantás történt, a gépbecsapódások nem lettek volna elegek az épületek összeomlásához. Szerintük a tornyok alsóbb szintjein bombák robbantak, és ezt a véleményüket megerősíti az is, hogy szemtanúk több robbanást is hallottak.

A terrortámadásoknak több mint kilencven országból 2995 áldozata volt, ebből tizenkilenc terrorista.

Rengeteg elmélet került napvilágra az elmúlt tizenöt év alatt a támadásokkal kapcsolatban (például a már említett robbantások), ezek közül több az összeesküvés-elmélet. Ami rendszeresen felvetődik, az a hírszerők, a titkosszolgálatok felelőssége.

Az USA Nemzeti Bizottsági vizsgálati anyaga, amely a terrortámadás körülményeivel foglalkozik, megállapította, hogy a hírszerzés a támadáshoz vezető események során sokszor zavartan, felkészületlenül és hibásan reagált. Néhány alkalommal azonban a hivatalos személyek egészen pontosan ítélték meg a helyzetet.

Kenneth Williams, az arizonai Phoenixben szolgáló FBI-ügynök 2001. július 10-én emlékeztetőt küldött az ügynökség központjába. A helyi repülőiskolába érkező közel-keleti hallgatókról számolt be. Gyanúja szerint esetleg terroristák próbálnak beszivárogni a civil repülési rendszerbe. Williams emlékeztetőjét figyelmen kívül hagyták. Augusztus 16-án FBI-ügynökök tartóztatták le Zacharias Moussaouit egy repülőiskolában mutatott gyanús viselkedése miatt. Moussaoui ugyanis csekély érdeklődést mutatott a leszállás vagy a landolás megtanulása iránt.

Biztonsági tisztek eligazításokat tartottak a Fehér Házban 2001 nyarán, ahol Bush elnököt arról tájékoztatták, hogy bin Láden terroristahálózata amerikai repülőgépek eltérítésével kísérletezhet, látványos támadásokra kerülhet sor, amelyeket úgy terveznek, hogy tömeges áldozatokkal járjanak, és hogy az FBI tudatában van a terroristák előkészületeinek New York-i épületek lerombolására.

De akkor még nem beszéltünk az izraeli titkosszolgálatról, a Moszadról, amely ugyancsak tájékozott a világ dolgaiban. Az USA titkosszolgálatainak a szerencsétlenkedését sokan a 1941-es Pearl Harbor-i japán támadáshoz hasonlították, hiszen ott is felmerült, hogy miként kerülte el az USA figyelmét, hogy egy komplett hadiflotta megindult Pearl Harbor felé, majd első hullámban 183, a másodikban pedig 170 repülőgép szállt föl, majd elkezdte megközelíteni az Egyesült Államok egyik támaszpontját.

De térjünk vissza a New York-i támadáshoz! Ki is volt Oszáma bin Láden? Oszáma bin Láden 1957-ben született a szaúd-arábiai Rijádban. Apja Muhammad bin Láden, az 1930-as években Jemenből áttelepült építőipari mágnás volt, anyja, Allia Ganem pedig egy szíriai származású asszony, Muhammad több feleségének egyike. A családnak ötvenöt gyermeke született - huszonkét fiú és harminchárom lány -, a tizennyolcadik gyermek volt Oszáma. Felnőttként Drezdába utazott, és mérnöki tanulmányokba kezdett az egyetemen (az afganisztáni háború miatt azonban végül soha nem fejezte be tanulmányait, pedig már csak egy szemesztere hiányzott a diplomáig). 1979. december 26-án a szovjet csapatok megszállták Afganisztánt, a térségben élő fiatal iszlamista generáció, köztük bin Láden is, az események hatására háborúba kezdett a megszállók ellen. A háborúban bin Láden egy iszlamista fiatalokból álló, húszezer fős alakulatot állított fel. A harc a megszálló Szovjetunió és a helyi kommunisták, valamint a helyi felkelők és iszlamisták között zajlott, de az afgán ellenzéket ekkor az Amerikai Egyesült Államok is támogatta. Vagyis ebben az időszakban Oszáma az USA szövetsége volt a Szovjetunió ellen. (A szovjetek 1989-ben vonultak ki Afganisztánból.)

Oszama bin Láden tíz évig bujkált, mire végeztek vele az amerikaiak

A nemzetközi ismertséget, főleg az iszlamisták között, az afganisztáni események hozták meg bin Láden számára. A nyolcvanas évek végén elismert nemzeti hősként tért vissza Szaúd-Arábiába, ahol ismét az üzleti élettel foglalkozott. Az öbölháború után politikai nézetei megváltoztak: 1991-ben felháborodott azon, hogy Szaúd-Arábia a Kuvaitot védő Amerika oldalára állt Irakkal szemben Oszáma ekkor fordult szembe az Amerikai Egyesült Államok hadseregével, és tulajdonképpen magával az Amerikai Egyesült Államokkal. 1991-ben az USA vezette szövetséges erők katonai akciót indítottak az Irak által egy évvel korábban megszállt Kuvait felszabadítására. bin Láden ekkor újra szent dzsihádot hirdetett, most az Egyesült Államok ellen. Folytonos fenyegetettség rémével tartották félelemben a megszálló országokat, majd végül 1993. február 26-án az al-Kaida robbantásos merényletet követett el a New York-i World Trade Center mélygarázsában. A terrorakcióban hatan meghaltak, s mintegy ezer ember megsebesült. A 2001 szeptember 11-i World Trade Center elleni újabb támadás után bujkálni kényszerült, tíz évig tartott ez az állapot. Azonban 2011. május 1-jén, washingtoni idő szerint 23.30-kor Barack Obama amerikai elnök bejelentette, hogy pakisztáni idő szerint május 2-án hajnalban az amerikai erők megölték Oszáma bin Ládent a pakisztáni Abbotábád városban, egy negyven percig tartó tűzharc során.

Bin Láden holttestét az amerikai egységek magukkal vitték az Arab-tengeren járőröző USS Carl Vinson repülőgéphordozó fedélzetére. A genetikai vizsgálat igazolta, hogy a halott valóban a terrorista vezér. A holttestet ezután a muszlim szokások tiszteletben tartásával a tengerbe temették. A pontos helyszínt az amerikaiak titokban tartják, hogy ne váljon zarándokhellyé. De ezzel kapcsolatban is felmerültek kétségek. Vannak, akik állítják, hogy bin Láden már korábban meghalt egy dubaji, méghozzá amerikai katonai kórházban, a hadművelet kamu volt. Sőt, sokan azt sem értik, miért kellett olyan gyorsan megszabadulni a holttestétől, méghozzá a muszlim szokások tiszteletben tartása miatt.

A 2011. szeptember 11-i és az azzal kapcsolatos események egyrészét homály fedi, de tudjuk, mindig vannak szkeptikusok. Ami biztos: tizenöt évvel ezelőtt megváltozott a világ. Nem véletlen, hogy szinte az egész világ minden évben megemlékezik a 9/11-ről. Tegnap is így volt ez, Budapesten is emlékeztek. (Írásunkban felhasználtuk a Wikipedia cikkeit.)

Óriási döbbenetet váltott ki tizenöt évvel ezelőtt Kanadában az Egyesült Államokat ért támadás. Természetesen ezzel minden meg is változott Észak-Amerikában. Sokkal nagyobb biztonsági készültség jellemez azóta minden eseményt. Legfőképpen a nagyrendezvényeket, ahol több ezer, tízezer ember zsúfolódik össze. Bár az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a jégkorong- és baseballmeccsek esetében nem tapasztalni nagyobb változást. Inkább a fesztiválok, koncertek helyszíneit biztosítják jobban. No, meg persze az USA-ba való belépés, legfőképp a reptéri ellenőrzés szigorodott, de ezt nem csak a kanadaiak tapasztalják, hanem bárki, aki az Egyesült Államok területére szeretne bebocsátást nyerni. Nem túl megnyugtató a kanadaiak szerint, hogy a szomszédos országban ilyen kegyetlen esemény történt, de a terror megfékezésére tett lépések azért biztatók.