Hétvége

2011.06.04. 02:25

Vegyétek, és igyatok ebből

Nagy teher nyomta barátom vállát: az Urat akarta szolgálni, józanon.

nincs nev

Azt gondolhatnánk - s azt is tapasztaljuk -, hogy a bor szervesen hozzátartozik a misékhez, s nem állítható, hogy megosztaná az egyházat (e tekintetben is ökumenikusak), bár alakultak közösségek, a mormonok, adventisták például, amelyek elutasítják az alkoholt. Magyarázatuk egyszerű és megdöbbentő: amit mi bornak tudunk, az Krisztus idejében erjedetlen szőlőlé volt, csak a pontatlan fordítás nyomán került a bibliába. És ott is maradt.

A kérdésnek ma már terjedelmes szakirodalma van. Az egyik legkorábbi kötetet 1914-ben Pennsylvaniában adta ki Harsányi Sándor lelkész Legyetek józanok - A bor szó a bibliában címmel. Az Ótestamentumot elemezve kifejti, hogy a zsidó nyelv, héber és chald roppant gazdag kifejezésekben, a bor szóra 11 elnevezése van, amíg magyarul csak egy. Az Ótestamentum írásakor a szőlő és más gyümölcsök levéből 16 féle italt készítettek, ám ezek egyike sem volt szesztartalmú. (A szőlőlé tárolásának, tartósításának sokféle módja volt ismert, a szűréses tartósítástól kezdve a kénes füstölésen át a besűrítésig.) Az Újtestamentumba akként került a bor szó, hogy a héberből görögre fordították, nem különböztetve meg a yain (yayin) és a tirosh szavakat, hanem egyként az oinos szóval adták vissza. Egyszerű fordítási hiba tehát, hogy a szőlőlé borrá változott.

A legutóbbi tanulmányok közül Samuele Bacchiocchi A bor a bibliában - Tanulmány az alkoholtartalmú italok használatáról című, a 2008-ban magyarul is megjelent munkája már három kiadást megért, alapos történeti és nyelvészeti kutatás eredményét tárva elénk: követi a bor szó alkalmazását az angoltól (vine) a latinig (vinum), a görögig (oinos) és a héberig (yayin), bizonyítva, hogy e szavakat a szőlőlére használták.

Aki a Bibliát olvassa, észreveheti, hogy ugyanúgy emlékezik Máté, Márk és Lukács, amikor az utolsó vacsoráról írnak, s ki sem ejtik a bor szót. Elmondásuk szerint Jézus azt mondta: Bizony mondom néktek, nem iszom többé e szőlőtőkének gyümölcséből mindama napig, amelyen újat iszom veletek az Isten országában.

Azt gondolhatnánk - s azt is tapasztaljuk -, hogy a bor szervesen hozzátartozik a misékhez, s nem állítható, hogy megosztaná az egyházat (e tekintetben is ökumenikusak), bár alakultak közösségek, a mormonok, adventisták például, amelyek elutasítják az alkoholt. Magyarázatuk egyszerű és megdöbbentő: amit mi bornak tudunk, az Krisztus idejében erjedetlen szőlőlé volt, csak a pontatlan fordítás nyomán került a bibliába. És ott is maradt.

A kérdésnek ma már terjedelmes szakirodalma van. Az egyik legkorábbi kötetet 1914-ben Pennsylvaniában adta ki Harsányi Sándor lelkész Legyetek józanok - A bor szó a bibliában címmel. Az Ótestamentumot elemezve kifejti, hogy a zsidó nyelv, héber és chald roppant gazdag kifejezésekben, a bor szóra 11 elnevezése van, amíg magyarul csak egy. Az Ótestamentum írásakor a szőlő és más gyümölcsök levéből 16 féle italt készítettek, ám ezek egyike sem volt szesztartalmú. (A szőlőlé tárolásának, tartósításának sokféle módja volt ismert, a szűréses tartósítástól kezdve a kénes füstölésen át a besűrítésig.) Az Újtestamentumba akként került a bor szó, hogy a héberből görögre fordították, nem különböztetve meg a yain (yayin) és a tirosh szavakat, hanem egyként az oinos szóval adták vissza. Egyszerű fordítási hiba tehát, hogy a szőlőlé borrá változott.

A legutóbbi tanulmányok közül Samuele Bacchiocchi A bor a bibliában - Tanulmány az alkoholtartalmú italok használatáról című, a 2008-ban magyarul is megjelent munkája már három kiadást megért, alapos történeti és nyelvészeti kutatás eredményét tárva elénk: követi a bor szó alkalmazását az angoltól (vine) a latinig (vinum), a görögig (oinos) és a héberig (yayin), bizonyítva, hogy e szavakat a szőlőlére használták.

Aki a Bibliát olvassa, észreveheti, hogy ugyanúgy emlékezik Máté, Márk és Lukács, amikor az utolsó vacsoráról írnak, s ki sem ejtik a bor szót. Elmondásuk szerint Jézus azt mondta: Bizony mondom néktek, nem iszom többé e szőlőtőkének gyümölcséből mindama napig, amelyen újat iszom veletek az Isten országában.

A kérdésnek ma már terjedelmes szakirodalma van. Az egyik legkorábbi kötetet 1914-ben Pennsylvaniában adta ki Harsányi Sándor lelkész Legyetek józanok - A bor szó a bibliában címmel. Az Ótestamentumot elemezve kifejti, hogy a zsidó nyelv, héber és chald roppant gazdag kifejezésekben, a bor szóra 11 elnevezése van, amíg magyarul csak egy. Az Ótestamentum írásakor a szőlő és más gyümölcsök levéből 16 féle italt készítettek, ám ezek egyike sem volt szesztartalmú. (A szőlőlé tárolásának, tartósításának sokféle módja volt ismert, a szűréses tartósítástól kezdve a kénes füstölésen át a besűrítésig.) Az Újtestamentumba akként került a bor szó, hogy a héberből görögre fordították, nem különböztetve meg a yain (yayin) és a tirosh szavakat, hanem egyként az oinos szóval adták vissza. Egyszerű fordítási hiba tehát, hogy a szőlőlé borrá változott.

A legutóbbi tanulmányok közül Samuele Bacchiocchi A bor a bibliában - Tanulmány az alkoholtartalmú italok használatáról című, a 2008-ban magyarul is megjelent munkája már három kiadást megért, alapos történeti és nyelvészeti kutatás eredményét tárva elénk: követi a bor szó alkalmazását az angoltól (vine) a latinig (vinum), a görögig (oinos) és a héberig (yayin), bizonyítva, hogy e szavakat a szőlőlére használták.

Aki a Bibliát olvassa, észreveheti, hogy ugyanúgy emlékezik Máté, Márk és Lukács, amikor az utolsó vacsoráról írnak, s ki sem ejtik a bor szót. Elmondásuk szerint Jézus azt mondta: Bizony mondom néktek, nem iszom többé e szőlőtőkének gyümölcséből mindama napig, amelyen újat iszom veletek az Isten országában.

A kérdésnek ma már terjedelmes szakirodalma van. Az egyik legkorábbi kötetet 1914-ben Pennsylvaniában adta ki Harsányi Sándor lelkész Legyetek józanok - A bor szó a bibliában címmel. Az Ótestamentumot elemezve kifejti, hogy a zsidó nyelv, héber és chald roppant gazdag kifejezésekben, a bor szóra 11 elnevezése van, amíg magyarul csak egy. Az Ótestamentum írásakor a szőlő és más gyümölcsök levéből 16 féle italt készítettek, ám ezek egyike sem volt szesztartalmú. (A szőlőlé tárolásának, tartósításának sokféle módja volt ismert, a szűréses tartósítástól kezdve a kénes füstölésen át a besűrítésig.) Az Újtestamentumba akként került a bor szó, hogy a héberből görögre fordították, nem különböztetve meg a yain (yayin) és a tirosh szavakat, hanem egyként az oinos szóval adták vissza. Egyszerű fordítási hiba tehát, hogy a szőlőlé borrá változott.

A legutóbbi tanulmányok közül Samuele Bacchiocchi A bor a bibliában - Tanulmány az alkoholtartalmú italok használatáról című, a 2008-ban magyarul is megjelent munkája már három kiadást megért, alapos történeti és nyelvészeti kutatás eredményét tárva elénk: követi a bor szó alkalmazását az angoltól (vine) a latinig (vinum), a görögig (oinos) és a héberig (yayin), bizonyítva, hogy e szavakat a szőlőlére használták.

Aki a Bibliát olvassa, észreveheti, hogy ugyanúgy emlékezik Máté, Márk és Lukács, amikor az utolsó vacsoráról írnak, s ki sem ejtik a bor szót. Elmondásuk szerint Jézus azt mondta: Bizony mondom néktek, nem iszom többé e szőlőtőkének gyümölcséből mindama napig, amelyen újat iszom veletek az Isten országában.

A legutóbbi tanulmányok közül Samuele Bacchiocchi A bor a bibliában - Tanulmány az alkoholtartalmú italok használatáról című, a 2008-ban magyarul is megjelent munkája már három kiadást megért, alapos történeti és nyelvészeti kutatás eredményét tárva elénk: követi a bor szó alkalmazását az angoltól (vine) a latinig (vinum), a görögig (oinos) és a héberig (yayin), bizonyítva, hogy e szavakat a szőlőlére használták.

Aki a Bibliát olvassa, észreveheti, hogy ugyanúgy emlékezik Máté, Márk és Lukács, amikor az utolsó vacsoráról írnak, s ki sem ejtik a bor szót. Elmondásuk szerint Jézus azt mondta: Bizony mondom néktek, nem iszom többé e szőlőtőkének gyümölcséből mindama napig, amelyen újat iszom veletek az Isten országában.

A legutóbbi tanulmányok közül Samuele Bacchiocchi A bor a bibliában - Tanulmány az alkoholtartalmú italok használatáról című, a 2008-ban magyarul is megjelent munkája már három kiadást megért, alapos történeti és nyelvészeti kutatás eredményét tárva elénk: követi a bor szó alkalmazását az angoltól (vine) a latinig (vinum), a görögig (oinos) és a héberig (yayin), bizonyítva, hogy e szavakat a szőlőlére használták.

Aki a Bibliát olvassa, észreveheti, hogy ugyanúgy emlékezik Máté, Márk és Lukács, amikor az utolsó vacsoráról írnak, s ki sem ejtik a bor szót. Elmondásuk szerint Jézus azt mondta: Bizony mondom néktek, nem iszom többé e szőlőtőkének gyümölcséből mindama napig, amelyen újat iszom veletek az Isten országában.

Aki a Bibliát olvassa, észreveheti, hogy ugyanúgy emlékezik Máté, Márk és Lukács, amikor az utolsó vacsoráról írnak, s ki sem ejtik a bor szót. Elmondásuk szerint Jézus azt mondta: Bizony mondom néktek, nem iszom többé e szőlőtőkének gyümölcséből mindama napig, amelyen újat iszom veletek az Isten országában.

Aki a Bibliát olvassa, észreveheti, hogy ugyanúgy emlékezik Máté, Márk és Lukács, amikor az utolsó vacsoráról írnak, s ki sem ejtik a bor szót. Elmondásuk szerint Jézus azt mondta: Bizony mondom néktek, nem iszom többé e szőlőtőkének gyümölcséből mindama napig, amelyen újat iszom veletek az Isten országában.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!