2019.05.26. 18:00
Pontosan mennyi is igazából az a hetven év?
2008-ban, amikor Szaporróban a magyar jégkorong-válogatott feljutott az akkor még a világbajnokság Top Divíziójának nevezett, egykori A csoportba, ma itthon köznyelven az elitligába, felütötte a fejét a hazai sajtóban, sőt, most már a nemzetközi szövetség honlapján is, hogy Magyarország 2009-ben hetven év után szerepelhet, majd szerepelt is újra a legjobbak között.
Ez a tévhit, és mondjuk ki, butaság, 2008 óta tartja magát. Pedig ennek semmi köze sincs a valósághoz, annál az egyszerű oknál fogva, hogy 1951-ben osztották ketté az illetékesek a vébé mezőnyét A és B csoportra. Akkor még egy helyen és ugyanabban az időpontban rendezték meg az eseményt. Az első három világbajnokság az 1920-as antwerpeni nyári, az 1924-es chamonix-i és az 1928-as St. Moritz-i téli olimpián volt. 1930-ban rendezték meg – Ausztria, Franciaország, Németország közösen, Chamonix-ban ugyanis menet közben elolvadt a jég, Bécs és Berlin csak beugró volt – az első „független” hoki-vb-t. Ezeken az eseményeken – és még egy jó ideig – jelentkezés alapján alakult ki a mezőny, nem voltak selejtezők, nem voltak csoportok.
Fotó: Zsedrovits Enikő/Dunaújvárosi Hírlap
A magyar válogatott 1920-ban, 1924-ben nem indult, először az 1928-as olimpia-világbajnokság tizenegy tagú mezőnyében volt ott. A mieink részt vettek a tizenkét csapatos 1930-as első önálló világbajnokságon is, majd 1931-ben ismét indultak, de egy év múlva a világbajnokságnak is számító Lake Placed-i olimpiára csak négy válogatott nevezett, a mieink nem voltak köztük. Ezután 1939-ig a második világháború kitöréséig minden vb-n szerepelt a magyar válogatott, tíz és tizenöt ország között volt a részt vevő nemzetek száma.
A háború után 1950-ig egyszer sem lépte túl az indulók száma a tízet, és a magyar csapat egyszer sem vett részt a világbajnokságon. 1951-ben az erőviszonyok alapján a tizenhárom együttest két csoportra, A (hét csapat) és B (hat csapat) osztották. 1959-ben szerepeltünk először a B csoportban. Ezután három vb kimaradt, majd 1963-tól általában a C csoportban vitézkedtünk (kivétel: 1965, 1966, 1967, 1977, 1978, 1979, 1985, 1999) – ezekben az években a B csoport volt az „otthonunk”.
A B csoport bevezetése után tíz évvel jött a harmadik vonal, a C csoport, 1987-től pedig a D csoporttal bővült a világbajnokság mezőnye.
Ami a lényeg: sokan az 1939-es svájci világbajnokságot tekintik a magyar válogatott utolsó elitbeli szereplésének a 2009-es ugyancsak svájci vb-t megelőzően. A tény viszont az: 1939-ben csak egy világbajnokság volt, nem voltak erősorrend alapján beosztott csoportok, a mieink ott voltak a tizennégy benevezett csapat között és hetedikek lettek.
