Amikor digitális adattá válik az egész lényünk

Örömmel, de meglepődve tapasztalták a kiállító művészek, hogy milyen sokan voltak kíváncsiak Újratervezés című csoportos kiállításuk megnyitójára, ugyanis a Kortárs Művészeti Intézet Uitz Béla termét megtöltötték a művészetpártolók a városból és a fővárosból egyaránt. Elsőként Deák Nóra, az intézmény igazgatója lépett a közönség elé, és felolvasta a kiállító művészek nevét: Bede Kincső, Bilak Krystyna, Biró Dávid, Bognár Benedek, Dezső Tamás, Gerhes Gábor, Martinkó Márk, Nagy Iza, Neogrády-Kiss Barnabás, Riskó Gáspár, Simon Zsuzsi, Sztrehalet Oxána, Vékony Dorottya.

Ezek után egy vegyvédelmi, vagy járványvédelmi öltözetre emlékeztető arctalan alakot vezettek a megnyitó közönsége elé, aki végig mozdulatlanul állva hallgatta végig az összegyűltekkel Cséka György kurátor gépi hangon felhangzó beszédakcióját, amely hol felgyorsult, hol lelassult az elhangzó tartalomnak megfelelően. A performansz végén aztán előbújt az arc is a csukja mögül, és kiderült, maga a kurátor állt a hallgatósággal szemben. Őt a „noahstas” néven futó művész zenei performansza követte. 

Ahogyan az az előzetesből is kiderült, a kiállítás célja, hogy megmutasson egy nyilvánvalóan töredékes képet arról, ahogyan a kortárs fotográfia/művészet különböző kontextusaiban és problémafelvetéseiben az ember, meg ami utána, a humán után jöhet, megjelenik. Érdekes, izgalmas, de nem éppen vidám kép állhat össze a tárlatlátogató fejében.