Alfred Nobel szabadalmaztatta a dinamitot és végrendelkezett

A világhírű svéd tudós a dinamiton kívül még 355 találmányt szabadalmaztatott, de a dinamit volt a legismertebb és szinte mindenki Nobel nevével társítja. Gyermekkorában apja gumi­gyára csődbe ment, és a hitelezők elől a családnak menekülnie kellett. Oroszországban Szentpéterváron kezdtek új életet, ahol Alfred Nobel édesapja orosz katonai segítséggel új gyárat alapított. Rövidesen Oroszország legismertebb mérnöke lett, ahol gépgyárat és kohót alapított. A szentpétervári sikereknek köszönhetően, a fiatal Nobel már több európai és amerikai utazásokat is megengedhetett magának. Kezdetben az irodalom és a történelem érdekelte, de később a kémiai tudományok felé fordult.

A dinamit felfedezése

Párizsban laborasszisztensként helyezkedett el, ott megismerkedett Ascanio Sobreroval, a nitroglicerin feltalálójával, majd Stockholmba hazatérve egy kis vegyi labort hozott létre, ahol különböző robbanóanyagokkal kezdett foglalkozni. 1862-ben már maga is gyártott nitroglicerint. Két év múlva laboratóriumában, kísérletezés közben súlyos baleset történt. Közel 150 kilogramm robbanóanyag robbant föl, minek következtében 5 ember azonnal szörnyethalt és az egész laboratórium megsemmisült. A tragédia végett a svéd hatóságok betiltottak minden robbanóanyaggal folytatott kísérletezést lakott helyen, így Nobel kénytelen volt Stockholmon kívül létrehoznia új telephelyét. A dinamitot 1866-ban a németországi Hamburg melletti Krümmelben találta fel, és 1867. november 25-én szabadalmaztatta. Találmánya segítségével hatalmas vagyonra és hírnévre tett szert.

Biztonságosan szállítható, ütésre nem érzékeny

Fontos áttörést jelentett az a tény, hogy a tökéletesített dinamitot már biztonságosan lehetett szállítani. Előtte ugyanis az volt az eljárás lényege, hogy 10 százalék nitroglicerint adott lőporhoz, ezzel megkétszerezve annak hatásfokát, azonban az így keletkezett vegyület a legkisebb ütésre is robbant. Nobel rájött, miután a véletlenül kiömlött nitroglicerint az ott lévő kovaföld felitta, hogy az így keletkezett vegyület már jól kezelhető. Biztonságosan szállítható, ütésre nem érzékeny anyagot gyutaccsal lehet működésbe hozni, és ugyanúgy robban, mint a nitroglicerin. Arra a megállapításra jutott, hogy 75 százalék nitroglicerin, 0,5 százalék szóda és 24,5 százalék kovaföld keveréke kellően stabil, hogy az előállítás közbeni spontán robbanásokat elkerülje.

A bakui olajmezők feltárásánál hasznosították

A dinamit csakhamar népszerű lett, széleskörűen kezdték alkalmazni, főleg ipari célokra. Nobel felfedezését békés célokra akarta felhasználni, mert a hadipar még nem nagyon érdeklődött iránta. Az új robbanóanyagot főleg bányákban, vasút- és alagútépítéseknél használták. A svéd zseni tudását a bakui olajmezők feltárása során hasznosította, ezzel így hatalmas vagyonra tett szert. Ez az akkor mintegy 31 millió koronát kitevő vagyona képezte a későbbi Nobel-díj anyagi bázisát.

A Nobel-díj

Nobel nem alapított családot, majd 1895. november 27-én elkészített végrendeletében egész vagyonát egy alapítványra hagyta. A végrendeletet jogászok közreműködése nélkül készítette, az ebből fakadó jogi pontatlanságok azután később sok vitára adtak okot. A Nobel Alapítvány alap­okmányát Stockholmban a Királyi Palotában mutatták be 1900. június 29-én.

Végrendeletében úgy rendelkezett, hogy az értékpapírokba fektetett pénzének éves kamatát, olyan kivételes tehetségű embereknek ítéljék oda, akik valamilyen módon az emberiség hasznára vannak. Ezért az 1900-ban alapított Nobel Alapítvány különböző területeken – irodalom, fizika, kémia, orvostudomány és a békéért folytatott küzdelem – oszthat díjat.

Az öt díj 1968-ban kiegészült a közgazdasági Nobel-díjjal. A Svéd Bank Igazgatósága fennállásának 300. évfordulója alkalmából úgy döntött, hogy a közgazdasági tudományok terén elért kimagasló eredmények elismerésére díjat alapít és ezt a Nobel-díjak keretében hozza létre. A Nobel Alapítvány hosszas tárgyalás után elfogadta a javaslatot. Az első ízben 1969-ben kiosztásra került díj hivatalos neve: „A Svéd Bank Közgazdasági Tudományos Díja Alfred Nobel Emlékére”. A díjat a Svéd Tudományos Akadémia ítéli oda. Sokan felteszik a kérdést, hogy Nobel miért nem gondolt a matematika területén elért eredmények elismerésére. Erre vonatkozóan semmiféle hiteles adat nem található, azonban számos találgatás olvasható különböző cikkekben és visszaemlékezésekben.

Mit kapnak a díjazottak?

A díj összege évről évre változik, mivel a díjat a vagyon évi hozadéka, illetve a kamatok teszik ki. 1995-ben például a díj összege meghaladta az egymillió dollárt. Mindegyik díjazott kap egy 200 g súlyú, 23 karátos aranyból készült érmet. Az átlagosan 64 mm átmérőjű érmék előlapja azonos, Nobel profilban ábrázolt arc- és mellképe. Az érmek hátoldala különböző és függ az adott tudományágtól.

A díj alapításának pontos indítékai nem ismertek, de egyesek szerint egy bizarr incidenshez kötődik. Alfred Nobel Franciaországban tartózkodott, amikor testvére Ludvig meghalt, és a Le Figaro újság tévedésből a híres tudós halálát közölte le. A nekrológban pedig a lap Nobelt, mint a „halál kufárjaként” emlegette, ami komoly motiváció volt a svéd tudósnak, hogy megalapítsa a róla elnevezett díjat.

Nobel mint ember

Nobel gyakorlatias ember volt, kutatásai mindig azonnal felhasználható találmányokat eredményeztek. Elméleti képzettsége viszont hiányos volt, bár több nyelven beszélt. Egyetemet nem végzett. Érdeklődése rendkívül széles körű volt. Hatalmas könyvtára, valamint képtára volt és verseket is írt. Sosem nősült meg. Sokáig élt Párizsban, ahol dinamitkirálynak is nevezték, majd 1891-ben áttelepült San Remóba, ahol kutatói laboratóriumot rendezett be. 1896. december 10-én szívroham érte Nobelt, majd néhány óra múlva, 63 éves korában elhunyt San Remó-i lakásában. Végakarata szerint holttestét hazaszállították Svédországba. Halálakor kilencven gyárral és 350 szabadalommal rendelkezett, vagyona, akkori értéken, meghaladta a kilencmillió dollárt (ma kb. 2,25 milliárd svéd korona, vagyis kb. 200 millió euró).

Kevesen tudják, hogy Nobel a szabadalmi jogokból befolyt hatalmas vagyonából minden nagyobb skandináv városban krematóriumot szeretett volna építeni, mert rettegett attól, hogy valakit élve temessenek el. Állítólag végrendelete alapján, halála után egy orvos felvágta ereit, hogy halála biztos legyen.

Részlet Alfred Nobel végrendeletéből

„Hátramaradó vagyonom egészét a következőképpen kell kezelni: a végrendeleti végrehajtóim által biztos értékpapírokba fektetett tőke egésze képez egy alapot, amelynek kamatait évente azok között osszák ki díjakként, akik a megelőző évben a legnagyobb szolgálatot tették az emberiségnek. A jelzett kamatokat öt egyenlő részre kell felosztani, amelyeket azután a következőképpen kell megosztani: egy részt annak a személynek, aki a legjelentősebb felfedezést tette a fizika területén; egy részt annak a személynek, aki a legjelentősebb felfedezést tette a kémia területén; egy részt annak a személynek, aki a legjelentősebb felfedezést tette az élettan, illetve az orvostudomány területén; egy részt annak a személynek, aki az irodalom területéhez a legkiválóbb idealisztikus beállítottságú alkotással járult hozzá; egy részt pedig annak a személynek, aki a legtöbbet, illetve a legjobbat tette a nemzetek közötti barátság ügyéért, az állandó hadseregek megszüntetéséért, illetve csökkentéséért, a békekongresszusok megrendezéséért és elősegítéséért.”

A díjak odaítéléséről

„A fizikai és a kémiai díjakat a Svéd Tudományos Akadémia; az élettani, illetve orvosi díjakat a stockholmi Karolina Intézet; az irodalmi díjat a stockholmi Akadémia; a béke előmozdításáért adandó díjat pedig a Norvég Stortinget (Parlament) tagjaiból választott, öt személyből álló bizottság ítéli oda. Kifejezett kérésem, hogy a díjak odaítélésénél ne játsszon szerepet a jelöltek nemzeti hovatartozása, hanem egyedül az, hogy az arra legérdemesebb kapja, függetlenül attól, hogy skandináv-e vagy sem.”

Felhasznált irodalom

https://ng.hu/kultura/2004/10/21/alfred nobel a dinamit atyja/

Dr. Hannus István: Kémiai Nobel-díjasok

https://hu.wikipedia.org/wiki/Alfred Bernhard Nobel

http://www.cons.hu/archivum/kultura/alfred nobel a sved milliomos/

Természet Világa – 100 éve halt meg Alfred Nobel

HMika kislexikon