Lélekképek: nagyon hatásos első tárlat

A fiatal alkotót a szerelem hozta a városba, árulta el megnyitó beszédében Kovács Pálné. A „született budapesti” lány a férje miatt lett dunaújvárosi. Amint az a megnyitón elhangzott: bízott és bízik abban, hogy sikerül átadnia azokat az értékeket, amiket otthonról és az eddigi tapasztalásaiból hozott, hogy hogyan lehet a nehezebb, hátrányosabb helyzetet is pozitívra fordítani, hogyan lehet örömmel, optimistán megélni helyzeteket, hinni a zsinórmértékben, hogy az ember a tartását, méltóságát mindig megtartsa, akkor is, ha kiszolgáltatottságot él meg, hogy hitét önmagában, képességeiben soha el ne veszítse, még akkor sem, ha veszteségélményt élt, él át.

Ez a mostani a gyógypedagógus végzettségű alkotó első önálló tárlata. Bár gyerekkorától szeretett rajzolni, festeni, később évekig felhagyott ezzel, s csak a közelmúltban Székesfehérváron kezdte folytatni, ahol akrilfestést és különböző festési technikákat tanul. Kedvenc idézete: „Az életet élvezni kell, szeretni a mindennapokat és mindent, ami körülvesz minket, megtanulni elfogadni, és hálásnak lenni érte, mert minden azért történik, hogy segítsen nekünk, még ha ez olykor elképzelhetetlen is.”