Szeretnék jobb ember lenni

– Soha nem voltam ennyire elégedett egyetlen lemezzel sem, mint az új szólóalbumommal. Ennél nem tudok jobbat írni. Valamiért mégsem játsszák a rádiók. De nem panaszképpen mondom. Azt sem szeretem, ha mások panaszkodnak. A művészet arról szól, hogy alkotsz. Ha a közönségnek nem tetszik, akkor írok másikat. Egyébként azt hittem, ezért a lemezért keresztre fognak feszíteni, annyira kiléptem a megszokott közegemből.

– Magadnak könnyebb szöveget írni, vagy másoknak?

– Másnak egyszerűbb. Mert akkor nem magamról írok. Sok hibával dolgozom. Sok a forgács. Nem vagyok elégedett magammal. Szeretnék jobb ember lenni. Ha magamnak írok, akkor ezeket a rétegeket le kell hántani, hogy eljussak önmagamhoz. Ha megtalálom, akkor nagyon jó.

– Kiheverted már a karácsonyt?

– Már ki. Nagyon sokat ettem. Apám részéről erdélyi származású vagyok, így a kolozsvári töltött káposzta alapkaja nálam. Apám nagyon jól főz, ő tanított, olyan hatéves korom óta együtt csináltuk a kajákat.

– Jól főzöl?

– Nagyon. Idén apám azt mondta, az én káposztám jobb lett, mint az övé. Nagyon megadom a módját, a legjobb helyen vásárolok húst, a Lehel téri piacon veszem a leveleket. Karácsony előtt harmincméteres sor áll, de végigállom, mert ott a legjobb. A másod-unokatestvérem nálunk karácsonyozott, és a testvéremék is átjöttek. Ilyenkor megsütök egy olyan tíz kiló töltött káposztát. Dányi Krisztián, a fölső szomszédom szokott vinni belőle, de most nem jutott neki.

– Vonzódsz az orosz ételekhez is…

– Borzasztóan. Édesanyám orosz. Leningrádban ismerkedtek meg apámmal, csoporttársak voltak. Fél évet laktam csak ott, de mégiscsak ott születtem. Ráadásul a legmenőbb kórházban. Nem azért, mert gazdagok voltunk, hanem anyám, amikor érezte, hogy megindul a szülés, egyszerűen oda ment. Bízott benne, hogy egy szülő nőt nem kergetnek el. Ötévente járok ki. Nagyon szeretem. Annyira jó, ha mondjuk egy temetőben jársz, és olyan neveket látsz, hogy Dosztojevszkij, Csajkovszkij. Érdekes, hogy a feleségem és a lányom sosem volt kint. Nem keresik ezt a közeget. Az öcsém családja időről időre kijár.

– A borscson kívül milyen orosz kaját tudsz főzni?

– Például Stroganoff bélszínt. Nekem a legfontosabb az evés. Eszem, és csak utána történhet bármi. Van egy outlet étterem, ahol a luxuséttermek kínálatát emberi áron ki lehet próbálni. Oda el szoktunk járni apámmal.

– Ahhoz képest nem híztál még el. Sportolsz?

– Kicsit elhagytam most magam. Már két hónapja nem futottam. A feleségem mindennap fut. Annyira rossz érzés látni, amikor ő megjön a futásból, tök jól érzi magát, én meg kihagytam. A tél érkezése előtt elkezdtem negyven kilométereket biciklizni. De a rossz idő miatt letettem, futni pedig nem kezdtem el. De fogok, az biztos.

– Nemsokára nővé serdül a lányod, Tamara. Milyen lányos apa leszel?

– A hibáimmal együtt is kitűnő apa vagyok. Én már felkészültem erre fejben. Ha valaki tényleg nagyon szereti, akkor az övé lesz. De azért rajta tartom a szememet.