Varró Dani elvarázsolta a gyerekeket Rácalmáson

A cimborák számára nem idegen, hogy egy költővel vagy íróval találkoznak, hiszen Marcsi néni évi több alkalommal hív meg kiemelkedő kortárs szerzőket, hogy közelebb hozza az irodalmat a kicsikhez. Az viszont ritka, hogy minden felolvasott vers után tapsvihar tör ki.

Varró Dániel ugyanolyan hús-vér ember, mint bárki más, és ugyanazt tanulta az általános iskolában, mint bárki más. Például azt, hogy Petőfi Sándor egy tehetséges, fiatal költő volt, aki írt egy elbeszélő költeményt és országos hírnévre tett szert. Majd ugyanezt hallotta Arany Jánosról is, és végül levonta a következtetést: ahhoz, hogy országos hírű költő legyen valakiből, csak egy elbeszélő költeményt kell írnia. Így született a Nyuszika, majd a Nyuszika szerelme és a Nyuszika estéje is, és Varró ezzel megalapozta későbbi költői pályáját. Elmesélte, hogy eredetileg buszvezető szeretett volna lenni, beszélt a gyermekeiről, arról, hogy ő valójában egy nagyon introvertált ember és kicsit idegen tőle az, hogy nagyközönség előtt beszéljen és arról, hogy azért (is) érdemes költőnek lenni, mert akkor nem kell betartani a magyar helyesírás szabályait.

Három kisfia több versének is ihletője, és nemcsak felolvasta azokat a verseket, amik keletkezéséhez nagyban hozzájárultak, hanem magyarázatot is fűzött hozzájuk, például hogy milyen nehéz is a dackorszak, vagy mennyire szeretik a kisbabák a verseket, kiváltképp akkor, ha azokat furcsa szájmozgással adják nekik elő.

Az előadások végén általában soha senkinek nincs kérdése, ha pedig mégis van, a hallgatóság zavarában többnyire nem meri feltenni azokat. Most azonban záporoztak a jobbnál jobb kérdések: „Van olyan, hogy egyszerre több verset is ír? Mi a kedvenc verse saját magától? Nehéz verset írni? Jól keres egy költő?” Varró Dani örömmel válaszolt mindenre, majd sorra dedikálta a köteteket, amikből úgy tűnt, nem tudott eleget magával hozni.

Érettségi tétel: mire gondolt a költő?

Varró Dániel már évek óta kortárs irodalmi tétel az érettségin. Ez azt eredményezi, hogy a költő elektronikus postaládája folyton tele van megkeresésekkel, amikben a diákok arra kérik, segítsen nekik a tételek kidolgozásában. A költő viccesen hozzátette, ő valószínűleg nem tudna ötösre leérettségizni saját magából, mert olyan merész gondolatok sosem merülnek fel benne, mint amikkel néha munkássága kapcsán találkozik. A Szösz néne című versét például, ami semmi másról nem szól, mint a szöszről, értelmezték már burkolt társadalomkritikaként is, amely szerint Szösz néne a magyar kisnyugdíjas metaforája, akit magányában elborít az otthonában felhalmozódott szösz. A valóságban viszont nem mindig arra gondol a költő, amire ötöst kaphat a diák.