MERT AZ ÖN FALUJA IS RAJTA VAN A TÉRKÉPEN!

2018.07.29. 18:00

Templomrom és Deák-kút az erdőben

A fürdő a mindent jelenti a falunak! Nélküle Kehidakustánynak nem lenne perspektívája, gazdasági létalapja – mondja Lázár István polgármester, aki a sokadik ciklusát tölti a falu élén.

Győrffy István

Családja bizonyítottan hat generáció óta él a falu kehidai, illetve kustányi községrészében, ő maga tizenkét évig volt a fürdő vezetője is. A falu nagy fiáról, Deák Ferencről országosan ismert volt a település már az ezernyolcszázas években is, a Balatonszentgyörgy –Zalaszentgrót vasútvonal 1895-ös kiépítését követően pedig dinamikus fejlődésnek indult a falu. 1924-ben megnyílt a mezőgazdasági iskola, ami egyedüli volt a környéken. A hatvanas évektől megkezdődött az elvándorlás, ami egyre inkább felgyorsult a vasút megszűnésével, majd 1977-ben bezárt a mezőgazdasági iskola is…

A barokk Gyümölcsoltó Boldogasszony templom építését Hertelendy Gábor kezdte el 1747-ben

Az életet adó föld azonban nagy kincset rejtett alattuk – a termálvizet! Ennek hasznosításával először kicsiben próbálkoztak, majd megkezdődött egy milliárdos fürdőfejlesztés, melynek eredményeként mára Kehidakustány a zalai termálháromszög egyik sarokpillére lett Hévíz és Zalakaros mellett.

 

Kehidakustányban azon túl, hogy itt szinte minden a fürdőről szól, sok minden más is van, amit érdemes megnézni. Ezeket indulunk felfedezni Lázár Istvánnal, aki először a kustányi falurész alatti erdőbe kalauzol. Égbe nyúló tölgyfák alatt bújik meg itt egy rom, ami a 14. században épített gótikus templom maradványa. Az egykori kapu, s a fölötte induló torony csonkja ma is látható. Az építmény a valamikori Egyházaskustány temploma volt, ami 1333-ban már szerepelt a pápai tizedjegyzékben. A templom a török időkben megrongálódott, de a 18. században még helyreállították, majd a 19. században pusztult el ennyire.

A kehidakustányi Deák kastély ma naponta látogatható múzeum

 

– Szerettünk volna valamit kezdeni vele, de nem engednek hozzányúlni. Most padot és asztalt helyzetünk el a rom elé úgy, hogy aki erre leül, annak a romot kell néznie. Egy ilyen történelmi emléknek nem szabad hátat fordítani – véli Lázár István, s egy felnőtt által még elérhető téglamélyedésből vízhatlan flakont vesz elő.

 

 

– Nézzük, mit üzentek a látogatók – mondja, miközben lecsavarja az edény tetejét, s egy kis noteszt mutat. Nyitólapján egy rajz „Kolon sziget” felirattal.

 

A magyarok betelepülésekor nem így nézett ki ez a vidék. Kehida stratégiai hely volt, a legdélebbi átkelés itt volt lehetséges a Zala folyón. A falu első említése 1232-ben történt, amikor is itt ülésezett az ország első nemesi bírósága. Kehidával szemben, a Zala túloldalán települt meg Kustány, melyet 1275-ben említenek oklevélen. A közelben létezett még Barátsziget, ahol barátok malmot is birtokoltak. A török ellen Kehidán a földesurak várat is építettek, amit egy 1588-as Zala völgyét végig rabló támadásban leromboltak a hódítók, s elpusztították a kis falvakat. Barátsziget 1941-ben lett Kehida része, Kehida és Kustány 1977-ben egyesült. Kehidakustány közigazgatási területe óriási, az önkormányzatnak több mint húsz hektárt kell „csak” kaszáltatni, négy temetőjük van, amiből egyet lezártak.

 

– Szerencsénkre, a kustányi falurészben az egykori Batthyány kastélyt felújítatta a református egyház, s most a Dunántúli Református Egyházkerület Szociális és Egészségmegőrző Központjaként működik. A kastély előtte is öregek otthona volt, s ebben, a temetőben nyugszanak az otthon elhunytjai. A temetőben áll az itteni Batthyány család mauzóleuma is, amin már az önkormányzat végzett állagmegóvást. Ezt a hatalmas homokkő lencsét a golfpálya építéskor fordították ki a földből, s azért hozattam ide, hogy egy keresztet állítsunk rá, a névtelenül nyugvóknak – mondja a polgármester a már lezárt temetőben.

 

Az emlékek megőrzését szolgálja a hagyományőrző Mariska udvar, s a vele szemben álló tájház, melyek egykor virágzó gazdaságok voltak. A Mariska udvar ma is az, hiszen a pincéjében tárolják a megtermelt gyümölcsöket, amelyeket aszalni is tudnak. A pajtából pajtaszínházat varázsoltak, kemencét is építettek, a nagy kertben három éve egy gyógy és fűszeres tanösvényt, egy éve pedig egy zöldséges részt alakítottak ki.

 

– Szeretnénk, ha a gyermekeink is megismernék ezeket a csodálatos növényeket, régi kerti virágokat – mondja Girdán Ibolya a tanösvény ötletgazdája, majd átmegyünk a tájházba, ahol szépen berendezett paraszti szobákat, konyhát, kamrát láthatunk, hátul a telek végén tündérkert létesült. A portát bővíteni szeretnék egy bognár, s egy kovács műhellyel, hogy az egykori paraszti élet minden kellékét megmutathassák. A két porta mellett áll a 19. században ácsolt fa harangláb, amit még 1987-ben állítottak helyre, de nem élethűen, mert hiányzik róla a szoknya burkolat. A régi fotókon látszik, eredetileg ez szoknyás harangláb volt.

 

– Azért is szeretnénk ezt pótolni az újabb felújításkor, mert a legkeletibb ilyen építmény a miénk. Innét beljebb az országban hasonlókat már nem emeltek – állítja Lázár István, akivel a továbbiakban a többi temetőt is felkeressük. A kustányit, ahol nem csak ravatalozót, hanem egy új kápolnát is építettek. Itt nyugszik Léhmann Pál a falu hősi halottja, aki 1945-ben megpróbálta megakadályozni, hogy a németek felrobbantsák a Zala hidat, de a robbanásban meghalt, s itt látható Batthyány Norbert sírköve is. A kehidai temetőben gyönyörű táji környezetben áll a műemlék Szent Miklós kápolna. A polgármester itt is mutat önkormányzat által felújított kriptát, s megemlíti, hogy fel kell újítaniuk a temető nagykeresztjét, amit Rajki Mátyás hagyatékából emeltek 1874-ben, s erősen megdőlt. Ezen kívül vagy tíz kőkereszt karbantartásáról, felújításról gondoskodnak.

 

Mielőtt a Deák kastélyt felkeresnénk, ellátogatunk a Deák-kúthoz. A kőből épített kis kútház ajtaját kinyitva, egy láncon függő merőkanállal lehet a forrás vizéből inni. Megkóstoljuk a hideg forrásvizet, amiért oly’ sokszor kiballagott ide Deák Ferenc is. A Deák család házasság révén került Kehidára. 1757-ben Deák Gábor- (Zala)Tárnok földesura feleségül vette Hertelendy Annát. A barokk stílusú kastélyt Hertelendy Gábor építette az 1740-es években, s ebben az időben, 1747-ben, a falu Gyümölcsoltó Boldogasszony templomát is elkezdte építeni. A kastélyt 2003-ban felújították, ami ma naponta látogatható múzeum. A Deák életműről minden megtudható az erről rendezett kiállításon, ami olyan bőséges, hogy e riport kereteit szétfeszítené. Mindenkinek ajánlják a kiállítást a kehidakustányiak, ahol a faluban, az ország lakóinak majd’ kétharmada járt már. Megtudjuk, az adatok szerint 2002-től hétmillió ember fordult meg Kehidakustányban.

-A fürdőnket korlátozás nélkül az egész családnak ajánlhatjuk. A víz ugyanis nem tartalmaz radont, a kénes gyógyvizek családjába tartozik, s kitűnő minősítésű. Egyedi a gasztronómiánk is, van aki az itteni ételkért, például a savanyított kerékrépáért látogat el hozzánk. Kiválóak a sportcentrumunk lehetőségei is, ezt már kihasználta a Honvéd, a Vasas és a Debrecen focicsapata, s minden évben itt rendezzük az országos agrár focitornát. Itt vannak a közösségi rendezvényeink is, de azért a fürdőnk az első.

 

Az idén ősszel a fürdő komplexuma körül megkezdődik egy kerékpárút, s egy sétány építése, egy elektronikus töltőállomás létesítése. Lehetőség lesz elektromos járműveket bérelni, s lesz itt egy felnőtt kondi park, valamint gyermekjátszótér is. Jelenleg, csak a fürdőt mintegy háromszázezren látogatják évente. Az ő jobb ellátásukat szeretnénk ezzel is javítani, s nem utolsó sorban Kehidakustány minden látnivalóját ajánlani – összegzi Lázár István.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában