Eredetileg rajzfilmes szeretett volna lenni, végül gépész lett belőle

Nem az ikonfestészet hozott össze bennünket, amit elmondása szerint tíz éve kezdett el. Amikor vagy harminc éve átléptem a vasmű kapuját immár szorgos munkavállalóként, Józsi abban az időben már a legszebb férfikorban volt, és az energiaszolgáltató gyáregység kollektíváját erősítette.

Azóta sok víz lefolyt a Dunán, mindketten eljöttünk a „Putyilov-gyárból”, sőt ő azóta már „nyugger” is lett. Arra a kézenfekvő kérdésemre, hogyan adja a fejét valaki öregkorában ilyenre, elmondta, hogy mindez nem előzmények nélküli, hiszen korábban is festett már, igaz nem ikonokat. Eredetileg rajzfilmes szeretett volna lenni, járt is le Kecskemétre a rajzfilmstúdióba. Imádta, bele volt őrülve, aztán a sors úgy hozta, hogy gépész lett. Végül is teljesen autodidakta módon tanulta ki az ikonfestészetet. Ikonnak tulajdonképpen egy – általában fa alapra – festett keresztény szentmást nevezzük. Külföldön és idehaza is jártában-keltében találkozott ilyen szép dolgokkal, és ezek inspirálták, ezután kapott kedvet hozzá. Pusztán kedvtelésből, nem üzleti alapon csinálja, igaz volt már, hogy néhány alkotását megvásárolták, de ő nem házalt velük. Ahhoz, hogy kiállíthasson, vissza is kellett kérnie a már megvásárolt vagy elajándékozott alkotásaiból, hogy a látogatók átfogó képet nyerhessenek munkásságáról. Közel ötven képét mutatja be, főleg fára és üvegre dolgozik. Arra az egyszerű felvetésemre, hogy mi alapján választ témát, elmondta, sokféle szempont szerint. Egy kedves dolgot osztott meg velünk, amely szerint a Szent Simonról készített ikon festésére egyik fiának keresztneve késztette. Mindamellett Szent Simonról vagy Simon apostolról – a tizenkét apostol egyikéről van szó – tudni kell, hogy róla mindössze négyszer tesz említést a Szentírás, akkor is Jakab és Júdás Tádé társaságában, akik Jézus rokonai voltak. Ebből azt a következtetést vonták le, hogy Simon apostolt is rokoni szálak fűzhették Jézushoz.

Dorogi Józsefet alapvetően műszaki szakemberként ismertem meg. A mester tudva azt, hogy az ikonfestők nagyon szigorú szabályok szerint kell, hogy dolgozzanak, elmondta, hogy az egyházi kánonok szükségszerűsége, alkalmazása egy keretet ad az ikonnak, így pedig maga a festő, így ő is arra tud koncentrálni, hogy az ikonnak lelket adjon, minél közelebb hozza azt az emberhez. Az ikon rajzolásánál a vallási kánonok mellett több másik szabály is érvényesül. Így például a képek értelmezése során fontos tudni, hogy az ikonoknak nincs linearitása és nincs időbelisége sem: az egyházi tanítás szerint Isten mindenhol jelen levő és Isten örökkévaló. Ebből kiindulva az ikon egyszerre több nézőpontból mutatja be a képet, és úgy nevezett fordított perspektíva érvényesül. Ha az ikon eseményeket ábrázol, akkor nem kell törekednünk az események sorrendjének és idejének a megfejtésére, éppen amiatt, hogy időbeli tényező itt nem érvényesül.

Várhatóan a mostanit újabb két kiállítás követi majd, mindegyik szervezés alatt van, egyik sem Dunaújvárosban lesz. Tervei között szerepel az is, hogy kipróbálja a porcelánfestészetet is. Megígértük, hogy ott leszünk az első kiállításán mi is.