Az államalapítóra emlékeznek szerte Fejér megyében

A Hartvik legenda szerint ugyanis 1083-ban ezen a napon fejeződött be az uralkodó szentté avatásának szertartása. Szent Istvánt Székesfehérváron temették el az általa emeltetett bazilikában, és itt emelték föl szentté avatásakor a földi maradványait, és helyezték el egy oldalán, gazdagon díszített szarkofágba. Ez kőkoporsó a ma is látható a Nemzeti Emlékhely mauzóleumában. Fehérvár számára – ha lehet – még inkább kiemelkedően fontos ez a nap.

Az 1222-es Aranybulla, amit a kontinens második alkotmányának is szokás nevezni, elrendelte, hogy a király vagy – képviseletében – a nádor, évenként köteles megjelenni Szent István napján Fehérváron. Ezek a napok lettek aztán a törvénylátó napok, amikor mindenki előadhatta a sérelmét. A Szent István által emelt fehérvári bazilika a középkorban az ország leglátogatottabb zarándokhelye volt, királyokat koronáztak a falai között, és uralkodók sora választotta nyughelyéül. Nem véletlenül központi színhelye hát az ünnepnek.