Lelkesítő ünnepségük volt a Dunaföldváriaknak - képgalériával

Az ünnepi beszédet Horváth Zsolt polgármestertől hallottuk, a műsort a Beszédes József általános iskola tanulói mutatták be.

Az egybegyűltek szemmel láthatóan az év eseményeként készültek rá. Elegánsan kiöltözve, a hétköznapi feszültségüket valahol félretéve, felszabadultan és várakozva érkeztek. Kezet ráztak, derűsen egymás szemébe néztek, másoknak pedig fejet hajtottak. Megtelt a színházterem.

A város első embere jól érzett rá a közösséggé erősödött emberek hangulatára. Mindenféle pátosztól mentesen, egy érett férfiként szólt előttük és a nevükben. Már a készülődés perceiben megfogta őt az utána a színpadra lépők derűs magabiztossága. Ezen az emléknapon elég nekünk a címszavakat felsorolni, és mindannyian letudjuk magunk előtt pergetni a forradalmi sorozat első néhány napját. A szónokból egy polgártársunkká emelkedett ember ezért hittel beszélt a fiatalokról a tőlük remélt helytállásról és mindannyiunk meghatározó vágyáról, a barátságról és a békességről

Ez után jöttek a Beszédes József általános iskola, isteni áldással, tehetséggel megáldott tanulói. A fiatalság legkomolyabb kisugárzásával, a profi módon összeállított és elpusztíthatatlan derűvel megvalósított előadása, ami a nők szerepének elhallgatása helyett bemutatta a nagyszerű helytállásukat. Talán vannak miatta berzenkedők, de ha egy jól megkomponált dal előadásával és együtt énekléssel és vastapssal zárul egy esemény, akkor annak úgy kell lennie. 

Az eseményt követően a gyönyörű tavaszi időben az ünneplők, akik talán még soha nem voltak ennyien, átsétáltak a Kossuth téri emlékműhöz, hogy megkoszorúzzák azt. Hazamenni nem nagyon akaródzott senkinek, ezért, vagy a parkban, vagy lassan hazafelé sétálva, jól kibeszélgették magukat egymással.