Február 1-től indul az új alapellátási ügyelet vármegyénkben

A részletekről sajtótájékoztató keretében számoltak be Székesfehérváron, mégpedig személyesen az OMSZ szóvivője, Győrfi Pál, akiről kiderült, hogy dunaújvárosi kötődéssel is rendelkezik (de erről majd később).

Szükség volt rá

Az új ügyeleti rendszerről már bizonyára sokan hallottak, hiszen tavaly februárban indult az ütemezett bevezetése. Most értek el az utolsó körhöz, amelynek során Fejér és Pest vármegye csatlakozásával már teljes lesz az országos hálózat. Mint azt a szóvivő vázolta, az új, egységes, államilag fenntartott alapellátási ügyelet célja, hogy kiszámíthatóbb, közvetlenül hozzáférhető és minőségileg is megfelelő ellátást kapjanak a betegek. Egy kis történeti ismertetőként felidézte, közel ötven esztendeje alakult meg a rendszer alapja. Idővel ügyeleti rendszerben alkalmaztak benne orvosokat, majd a rendszerváltozást követően az önkormányzatokhoz került ez a feladat. Utóbbiak közvetlenül az orvosokkal vagy cégekkel szerződtek az alapellátásra. A betegek visszajelzései alapján azonban különböző színvonalon valósult meg az ellátás: volt, ahol akár éjjel is fel lehetett hívni az ügyeletes orvost, de inkább a panasz volt a jellemző, például hogy a betegek nem érik el az orvost, vagy ha el is érték, akkor meg az ellátás minősége volt kifogásolható. Az önkormányzatoknak egyre nagyobb nehézséget is okozott már az alapellátás finanszírozása, az egyéb kiadásaik mellett az egészségügyi béremeléseket nehezen gazdálkodták ki. Mindezen szempontokat összegezve született meg az a megoldás, hogy egységesítik az ügyeleti rendszert, a kormány pedig az Országos Mentőszolgálatot bízta meg a feladattal.

Felkészülés

Még az országos szintű bevezetést megelőzően egy évig tesztelték az új rendszert Hajdú-Bihar vármegyében. Ez idő alatt megtapasztalhatták, hogy adott periódusokban általában mire van szükségük a betegeknek. Azt látták, hogy 16 és 22 óra között olyan problémákkal keresik fel az ügyeletet a betegek többségében, amelyeket a háziorvos oldana meg, például receptfelírás, beutaló kérése, majd 22 óra után jellemzően akut vagy sürgősségi ellátást igénylő panaszokkal fordulnak az ügyelethez. A betegek szükségleteihez igazodva pedig kialakították az ügyeleti rendszert.

Hogy is néz ki a gyakorlatban?

Az első és legfontosabb új információ, amit mindenkinek érdemes feljegyeznie, az a 1830-as központi telefonszám. Mindenképpen kiemelendő, hogy az alapellátást elsődlegesen továbbra is a saját háziorvosunk rendelési idejében kell igénybe venni, hiszen az ügyelet a hirtelen fellépő panaszok esetére van, illetve, ha olyan probléma adódik, amelynek megoldása nem várhat a következő rendelési időig.

Fejér vármegyében hét településen fog működni ügyeleti központ: Bicskén, Enyingen, Móron, Sárbogárdon, Velencén, Székesfehérváron és Dunaújvárosban hétköznapokon 16 és 22 óra között, hétvégén és ünnepnapokon 8 és 14 óra között. Ezen felül éjszakai orvosi ügyeletre továbbra is lehetőség van Dunaújvárosban és Székesfehérváron, hiszen hétköznapokon 22 és 8 óra között, hétvégén és ünnepnapokon 14 és 8 óra között fogadják a betegeket. Viszont nem kell azonnal az orvosi ügyeletre rohanni, hanem mint azt Győri Pál javasolta, először is hívják a betegeket a központi számot, a 1830-at: szakorvosokkal tudnak konzultálni a betegek, így lehet, hogy már telefonon választ kaphatnak a felmerült kérdésre (például adott gyógyszer beszedhet-e a beteg), és ha a beszélgetés alapján kiderül, hogy olyan súlyos a probléma, akkor házhoz riasztják hozzá a mentőt vagy az ügyeleti kocsit (tehát nem kell a bejárással bajlódnia még a betegnek, hanem életveszély esetén azonnal viszik a kórházi ellátásra). Mindezek természetesen nemcsak a felnőtt betegekre vonatkozik, hanem a gyermekekre is. Az új alapellátási ügyeleti rendszer előnye közt szerepel az is, hogy adott esetben tehermentesíthető vele a kórházak sürgősségi osztálya, illetve gyorsabb megoldást kaphatnak a problémáikra a betegek.

Így lesz Dunaújvárosban

A dunaújvárosi konkrétumokról Jászkuti Ákos, az OMSZ régiós igazgatója és Pápai Imre, az OMSZ Fejér vármegyei vezető mentőtisztje nyilatkozott lapunknak. Mint azt vázolták, városunkban a jelenlegi orvosi ügyelet helyszínén alakítják ki a bázist, vagyis a rendelőintézet oldalában (Vasmű út 10.). Az előkészületeket már tavaly ősszel megkezdték, a munkában pedig nagyon segítőkészen állt hozzájuk a Szent Pantaleon Kórház, támogatásukra volt az akkori igazgató, dr. Jobbágy Lajos. Minden szükséges feltétel rendelkezésre áll, és egy új ügyeleti jármű is erősíti a flottát (Fejér vármegyében egyébként négy új járművel bővült az állomány). Az új rendszer a mi esetünkben már február 1-jén éjjel elindul. Minden alkalom során egy négyfős csapat áll készenlétben: egy ambuláns ügyeleti orvos, egy asszisztens, egy kijáró mentőtiszt és egy sofőr/technikus. Kiemelték, a kijáró ügyeleti feladatokban olyan személyekkel fognak dolgozni elsősorban, akik jártasak a sürgősségi ellátásokban, hiszen a tapasztalatok szerint 22 óra után komolyabb problémák esetén keresik őket a betegek. Mint mondták, azért is került ránk a sor utoljára (Pest vármegyével), mert sok olyan területünk van, amely ellátásügyileg más vármegyéhez tartozik, például az enyingi járás Siófokhoz, a martonvásári járás Érdhez, a móri járás Kisbérhez fog tartozni. Helytől függetlenül, természetesen mindig a beteghez legközelebb lévő kocsit riasztják.

Eddigi tapasztalatok

Győrfi Pál elmondta, jelenleg tizenhét vármegyét kapcsoltak be fokozatosan a rendszerbe, s ez idő alatt már 300 ezer beteggel találkoztak kollégáik az ügyeleti ellátás során. Beszélt arról is, hogy a rendszer bevezetése kapcsán többféle aggállyal találkoztak, például hogy a háziorvosokból mentősöket akarnak csinálni, ezzel szemben az ügyelet idején is ugyanazt a munkát végzik az orvosok, mint a rendelési időben, sőt, kevesebb súlyos esettel találkoznak. A statisztikák szerint a 300 ezer beteg 98-99 százaléka enyhe tünetek miatt fordult az ügyelethez. Azt is az aggályok közt lehetett hallani korábban, hogy majd az ügyeleti helyen kell ellátni az összes beteget. Viszont a tapasztalatok azt mutatják, az esetek 10 százalékában elegendő volt a telefonos tanácsadás, és körülbelül 10-15 százalék volt az, ami helyszíni ellátást igényelt. A szóvivő felhívta a figyelmet arra is, hogy elégedettségi felmérést vezetnek a betegek körében, amelynek átlaga jelenleg 4,25 (az 5-ös skálán), és arra biztat mindenkit, hogy ha igénybe veszik az ügyeleti ellátást, mondják el utána bátran a véleményüket, hiszen ez az ő munkájukat is segíti a jövőben.

És a dunaújvárosi szál...

A sajtótájékoztatót követően kötetlen beszélgetésre is lehetőség nyílt. Győrfi Pál a tisztségéből adódóan közismert személyiség, de a kereskedelmi tévécsatornák szórakoztató műsorában is szerepelt már. Bátran állíthatjuk, hogy alapvetően olyan vidám, mosolygós és barátságos természetű, ahogy azt a show műsorokban is láthattuk. Amikor megtudta, hogy Dunaújvárosból érkeztünk, azonnal megosztotta velünk, hogy neki is van dunaújvárosi kötődése, ugyanis valamikor a '60-as években itt ismerkedtek meg a szülei egymással: édesanyja zongorázott, édesapja fúvós hangszeren játszott, és egy helyi fellépés során találkoztak itt.