Az átgondolt vidékfejlesztéstől az értékteremtő vállalkozások támogatásáig

A Covid-járvány után a közvetlen környezetünkben lévő háborús helyzet, az elhibázott uniós szankciós politika, a mindezekből következő energetikai válság jelentősen megnehezítette a vállalkozások helyzetét. Éppen ezért összehangolt gazdaságpolitikára, kedvező befektetési környezetre, az állam jelentős szerepvállalására van szükség. Melyek ennek a mérföldkövei?

– A hazai gazdaságpolitika az elmúlt időszakban kiemelt figyelmet fordít a kedvező befektetési környezet megteremtésére, illetve fenntartására. Kitűnően példázza ezt, hogy minden korábbinál jelentősebb állami támogatással valósulhattak, valósulhatnak meg olyan beruházások, melyek nemcsak a foglalkoztatásra vagy a GDP-re gyakorolnak kedvező hatást, de az iparűzési adó révén, valamint a fejlesztésben részt vevő hazai vállalkozások, illetve a helyi beszállítók megerősítése révén a helyi és térségi gazdaságfejlesztő hatásuk is jelentős. Továbbra is megkerülhetetlen szerepe van az európai uniós fejlesztési forrásoknak, melyek a jelentős gazdaságélénkítő beruházások megvalósítását tették, teszik lehetővé. Jól példázza ezt, hogy a most záruló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) keretében Fejér vármegyében közel 2 milliárd forintot fordíthattak az érintett települési önkormányzatok iparterületeik fejlesztésére, mely fejlesztések már most újabb és újabb, a helyi gazdaságot erősítő beruházásokat generáltak. Gazdaságfejlesztési szempontból a beruházások következő lépcsőfokát azok a tudásintenzív, magasabb hozzáadott értéket képező fejlesztések jelentik, melyek biztosítják a magasan képzett hazai munkaerő megtartását, illetve a külföldön tapasztalatot szerzett magyar szakemberek hazavonzását, egyben elősegítve ezzel a fejlett know-how hazai alkalmazását.

– Talán nem túlzás azt állítani, hogy gazdasági értelemben Magyarország Európa keleti kapujává vált. Fejér vármegye ennek egyik erős láncszeme, hiszen számos – ezt erősítő – cég települt ide, növelve hazánk GDP-jét és a vármegye, benne a települések adóerejét is. Hogy állunk ezzel?

– Az egy főre jutó bruttó hazai termék 2021-ben Fejér vármegyében 6020 ezer Ft volt, amellyel Budapest nélkül a 2. helyet foglalja el az országos rangsorban, egy hajszállal lemaradva csak Győr-Moson- Sopron vármegye értékétől és a Budapesttel együtt számított országos átlag 106 százalékán áll. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi nettó átlagkeresete 2023 I. félévében 361 ezer forint volt, amely Budapest nélkül a 3. helyet foglalja el a vármegyék rangsorában. Ez 14,3%-kal több az egy évvel korábbinál, az összeg növekedési üteme meghaladta az országos átlagot. A 15–64 éves népességet tekintve 2023 III. negyedévében a munkanélküliségi ráta (2,3%) a vármegyék között a 2. legalacsonyabb, míg a foglalkoztatási ráta (78%) a 4. legmagasabb, Budapestet nem számítva.

– Egy térség, egy vármegye, egy település fejlődését együtt biztosítják az itt működő vállalkozások és a kormányzati források. A vármegye fejlődését segítik például a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz célkitűzései, amelyek az élhető, a klímabarát, a gondoskodó és egyben versenyképes vármegyére fókuszálnak. Mit jelentenek ezek a gyakorlatban?

– A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) keretében a fő cél a helyi és térségi gazdaságfejlesztés volt. A TOP elsősorban az önkormányzatok fejlesztései számára biztosított forrásokat, az önkormányzatok gazdaságfejlesztési, valamint az azzal összefüggő város- és településfejlesztési elképzeléseit támogatva. A 480 darab nyertes projekt keretében 87 milliárd Ft támogatással valósulhattak meg fejlesztések a vármegyében. A nem a vármegyei önkormányzat által koordinált – megyei jogú városok és a CLLD, azaz közösségvezérelt helyi fejlesztések – projektek nélkül 326 fejlesztés történt mintegy 54 milliárd Ft támogatásból. A legtöbb projekt az épületenergetika; a családbarát, munkába állást segítő intézmények (bölcsőde és óvoda); az egészségügyi alapellátás és a fenntartható települési közlekedésfejlesztés területén valósult meg. Jelentős fejlesztések segítették a vállalkozások üzleti háttér infrastruktúrájának fejlesztését: mintegy 3,65 milliárd Ft összegben valósulhattak meg iparterületi, inkubátorház és helyi gazdaságot erősítő fejlesztések (19 db). A turizmus erősítését 20 fejlesztés segítette mintegy 4,64 milliárd Ft értékben. Fontos szempont volt, hogy a vármegyei településeken élők életminőségét javító fejlesztések folytatódjanak. A 2021–2027-es uniós programozási időszakban a vármegyei önkormányzat koordinálásával olyan új fejlesztések indulhattak, illetve indulhatnak el (többek között az üzleti infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése, turizmusfejlesztés, helyi gazdasághoz kapcsolódó térségi és helyi közlekedési infrastruktúra fejlesztések vagy a gyermekjóléti alapellátás terén), amelyek hozzájárulnak a gazdasági háttérinfrastruktúra fejlesztéséhez, a helyi gazdaság erősítéséhez. Deklarált (szak) politikai cél a versenyképesség megőrzése, további erősítése mellett a vármegye hátrányos helyzetű déli térségei felzárkóztatásának megindítása. Ehhez a nehéz helyzetű mezőföldi, illetve társadalmi integrációs kihívásokkal küzdő települések komplex szemléletű, tágabb környezetükbe beágyazó, szomszédos vármegyékkel összehangolt fejlesztése szükséges. A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz (TOP Plusz) keretében 73 milliárd Ft áll a vármegye rendelkezésére ezen célok megvalósításához. A források koordinálásában, a projektek menedzselésében a vármegyei önkormányzatoknak továbbra is kiemelt szerepük van. A TOP Plusz keretében eddig 90 darab projekt nyert el mintegy 17,85 milliárd Ft támogatást, melynek eredményeként 56 településen valósulhatnak meg fejlesztések.

– A Fejér vármegyei top 100 lista elején többségben vannak a gyártó, termelő cégek, az értékteremtő vállalkozások, amelyeknek komoly szerepük van – többek között – a foglalkoztatásban, a megtartó erőben. Miként látja ezt Ön?

– Ezen vállalkozásoknak megkérdőjelezhetetlen szerepe van mind a kiemelkedő vármegyei foglalkoztatási adatokban, mind Fejér vármegye stabil népességmegtartó erejében. Mindezt mi sem bizonyítja jobban, minthogy egyrészt az aktuális, 2023. III. negyedévi adatok értelmében a főváros és Győr-Moson-Sopron után Fejérben a legalacsonyabb, mindössze 2,4% a munkanélküliségi ráta, miközben az országos átlag 4,1%, másrészt a friss népszámlálási adatok is azt bizonyítják, hogy Fejérben jó élni, hiszen a vármegye lakosságszáma 2011 óta mindössze 1,5%-kal csökkent, ami annak eredménye, hogy a természetes fogyást majdnem teljesen ellensúlyozni tudta a pozitív, és országos összevetésben is az ötödik legmagasabb belföldi és nemzetközi vándorlási egyenleg. A top 100 listán is szereplő értékteremtő vállalkozások helyi, térségi szerepe mindezek mellett abban is megnyilvánul, hogy a befizetett helyi iparűzési adó, illetve a helyi önkormányzatokkal és civil szférával való együttműködések révén olyan fejlesztések, programok valósulhatnak meg, melyek perspektívát biztosítanak a Fejér vármegyében élőknek, hozzájárulva ahhoz, hogy az itteni lakosok szülőföldjükön találhassák meg a számításaikat, és erősíthessék tovább Fejér vármegyét. A jövőre is tekintve gazdaságfejlesztési szempontból is fontos a hazai tőke szerepének erősítése, valamint a K+F+I tevékenységek támogatása, az innovatív szemlélet megerősítése, melyben a top 100 listán is szereplő vállalkozások szerepe megkerülhetetlen. Fejér vármegyét tekintve közép-és hosszabb távon kiemelt jelentősége lehet például az agrárinnovációnak, a komplex élelmiszeripari láncok kialakításának, hiszen az éghajlat-változásból eredően ezen a területen is folyamatos a megújulási és alkalmazkodási kényszer. Bizakodásra ad okot, hogy ezen a téren már most is vannak jó és követendő példák a mezőföldi térségben is, mely egyben a Fejér vármegyei fejlesztéseknek is kiemelt célterülete. Közvetve tudjuk segíteni a vállalkozásokat, egyrészt a már említett TOP és TOP Plusz forrásokból megvalósuló gazdasági háttér infrastruktúra fejlesztésekkel, továbbá a foglalkoztatási paktum projekten keresztül. A Fejér Vármegyei Önkormányzat a Fejér Vármegyei Kormányhivatallal konzorciumban valósítja meg a TOP_ PLUSZ-3.1.1-21-FE1-2022-00001 „Szent István Program – Gazdaságfejlesztési és Foglalkoztatási Partnerség” projektet. Az együttműködés konkrét célja, hogy a vármegyei szintű foglalkoztatási-gazdaságfejlesztési együttműködés keretében integrált, a vármegye egészére kiterjedő gazdaság- és foglalkoztatás-fejlesztési stratégiát kidolgozva valósítson meg olyan foglalkoztatási programot, mely szolgáltatásaival és pénzügyi eszközeivel fenntartható módon járul hozzá a vármegye gazdaságának fejlődéséhez és a területi hátrányok csökkentéséhez. A projekt két részből áll: a Fejér Vármegyei Kormányhivatal megvalósításában zajlik a munkaerőpiaci program, mely bértámogatási, mobilitási támogatási, vállalkozóvá válást elősegítő támogatásból és foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokból áll. A Fejér Vármegyei Önkormányzat megvalósításában zajlik a gazdaságfejlesztési programrész, melynek keretei között működik a Paktum Iroda, a Fejér Termék Program, a Befektetés-ösztönző szolgáltatás, valamint a társadalmi vállalkozásfejlesztés és a foglalkoztatást a vállalati oldalról elősegítő tevékenységek szervezése bevonásra kerülő nonprofit szolgáltató közreműködésével. Várt eredményként a vármegye munkaerőpiaci diszfunkciói jelentősen csökkennek, a gazdaságfejlesztési aktivitás tudatosabbá válik, erősödik, a vonatkozó társadalmi együttműködések fokozódnak, a területi hátrányok pedig mérséklődnek. Fejér vármegye 30 települése részét képezi a Budapest környéke turisztikai térségnek, továbbá a vármegye területén működik a Velencei-tó és Térsége, Váli-völgy, Vértes Térségi Fejlesztési Tanács is, amelynek működési területe részben átfed az előzővel és Pannónia Szíve néven turizmusfejlesztési program megvalósítása zajlik. Ehhez új lendületet adhat a kiemelt turisztikai térségi besorolás, a cél komplex élménycsomagot nyújtó összetett turisztikai kínálat létrehozása, az egyedi, helyi értékekre alapozva. A földrajzi közelség miatt a fejlesztések kiemelt célcsoportja a főváros és agglomerációjának hétvégi kiránduló turizmusa. Folytatni kívánja a Fejér Vármegyei Önkormányzat a klímastratégia megvalósítását és a vármegyei identitás erősítését is. További lehetőség a Közép-Duna Menti Kiemelt Térség átfogó fejlesztési programjához kapcsolódás, mely térségnek Fejér vármegye nyolc települése is része lett.

– Egy évvel ezelőtt az átgondolt vidékfejlesztésről is beszéltünk, benne a Magyar Falu Programmal – amely a kistelepülések megtartó erejét hivatott erősíteni –, ebben az évben már ötéves. Hogyan haladnak ezzel?

– Magyarország Kormánya eltökélt a magyar vidék fejlesztése és fejlődése mellett, ezért 2018-ban meghirdette a Magyar Falu Programot. A Magyar Falu Program a Magyarország területén működő 5000 fő és ez alatti állandó lakosságszámú települések számára biztosít pályázati forrást. A magyarfaluprogram.hu oldal szerint a Magyar Falu Program eddigi eredménye: 33 000 nyertes pályázat, 309 milliárd forint kifizetett állami támogatás. A fejlesztések legfontosabb eredménye az, hogy a kistelepülések döntő részén megállt a népességszám csökkenése. Az itt élők mindennapjai komfortosabbá váltak, a magyar vidék újra virágzásnak indult. A Magyar Falu Program előnye, hogy rugalmas, a kormány az érintettek által megfogalmazott igények figyelembevételével folyamatosan bővíti, alakítja azt. Időközben szélesítette a kedvezményezettek körét is. A magánszemélyek, az önkormányzatok és az egyházközségek mellett támogatást kapnak 2020-tól a falvakban működő civil szervezetek és a területileg illetékes tankerületi központok is. 2021-től pedig a program negyedik pilléreként a falvakban működő piaci szereplők is támogatáshoz juthatnak. 2021-ben indult ugyanis a falusi kisboltok megmentését célzó támogatási rendszer, valamint a mikrovállalkozások is becsatlakoztak a támogatottak körébe. A kormány célja ezzel a falusi munkahelyek létrehozása, megőrzése és védelme, illetve a legkisebb falusi vállalkozások működésének előmozdítása. A sikeres programnak köszönhetően az elmúlt években országszerte ezres nagyságrendben újulhattak és újulhatnak meg óvodák, iskolák, orvosi rendelők, szolgálati lakások, polgármesteri hivatalok és faluházak, egyházi és önkormányzati tulajdonú temetők és közösségi terek, önkormányzati utak, járdák, kerékpárutak. De lehetőség nyílt orvosi eszközök, a rendezett településkép kialakítását segítő kommunális eszközök, valamint tanya- és falugondnoki buszok beszerzésére, elhagyott ingatlanok megvásárlására, építési telek kialakítására, közművesítésére is. Továbbá a kormány lehetőséget nyújt a 2000 fő lélekszám alatti településeken lévő kisboltot működtető vagy nyitni tervező vállalkozásoknak, melyet ingatlanvásárlásra, ingatlanfejlesztésre, eszközbeszerzésre és bértámogatásra vehetnek igénybe. Ennek köszönhetően 100 olyan településen nyílhatott kisbolt, ahol korábban bezárt, vagy nem volt helyben elérhető szolgáltatás. A falvakban működő civil szervezetek a Magyar Falu Program keretében a négy év alatt közel 23 milliárd forintot kaptak céljaik megvalósítására, összesen mintegy 7400 nyertes pályázat keretében. A nyertesek közt önkéntes tűzoltó-egyesületek, polgárőr-egyesületek, sportegyesületek, művészeti, hagyományőrző, faluszépítő, szociális munkát végző egyesületek, alapítványok is megtalálhatók. A Magyar Falu Vállalkozás-újraindítási Program a legkisebb hazai településeken működő vállalkozások megerősödését segíti. A támogatás új eszközök, gépek beszerzésére, valamint ingatlanberuházás megvalósítására volt fordítható, de részlegesen támogatható volt a munkavégzéshez szükséges feltételek megteremtése, valamint gyártási licenc és know-how, illetve immateriális javak beszerzése, és az információs technológiafejlesztésre is lehetett forrást nyerni. Ezzel a támogatási formával a Magyar Falu Program eddig kizárólag hazai forrásból gazdálkodó költségvetése európai uniós forrásokkal is kiegészül. 2021-ben és 2022-ben, a Magyar Falu Vállalkozás-újraindítási Program keretében közel 8000 falusi kisvállalkozás kapott támogatást, mintegy 70 milliárd Ft értékben. A falvakban működő kisvállalkozások beruházásai nemcsak a helyi, hanem a teljes magyar gazdaság fejlődéséhez hozzájárulnak. Idén három korábbi pályázati körben juthattak már forrásokhoz a kistelepülések. Első körben a kisboltok rezsitámogatására biztosítottak nyolcmilliárd forintot, a második kiírás révén önkormányzati fenntartású utak, járdák építésére, felújítására nyertek ötmilliárdot, nemrég pedig kihirdették a falusi civil szervezetek támogatására biztosított hárommilliárd forintos pályázat nyerteseit. Jelenleg az „Önkormányzati tulajdonú ingatlanok fejlesztése, önkormányzati feladatellátáshoz kapcsolódó beszerzések” felhívás kapcsán a kistelepülési önkormányzatok saját tulajdonú épületeik felújítására, eszközök beszerzésére pályázhatnak, melynek keretösszege tízmilliárd forint.