Mi lesz veled magyar gyümölcs?

Vannak olyan szaklapok, amelyek azzal riogatnak, hogy bizonyos gyümölcsök, például a málna, teljesen eltűnnek a magyar piacról. Ennek ellentmond – és ez a valószínűbb, hogy az import áru mindig biztosítani fogja a kínálatot. Persze az is igaz, hogy már manapság is rengeteg az import gyümölcs a boltokban. Például almából jóval több érkezik az országba a lengyelektől, mint amit a boltok megjelölnek, mint származási országot. Minden gond nélkül felkerül a tájékoztató cédulára, hogy származási helye Magyarország.

Magyarországon területi viszonylatban a legtöbb gyümölcsöt Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében takarítják be: 2021-ben 426 116 tonnányi almát, barackot, szilvát, körtét és meggyet szedtek le az itt található gyümölcsösökben. A teljes országos mennyiség 2021-ben 699 277 tonna volt, amelynek több mint hatvan százalékát adta Szabolcs. Fejérben 13 024 tonna volt a gyümölcstermés. A legkevesebb Esztergom-Komárom vámegyében volt, 2611. (Persze az adatoknál nem szabad elfeledkezni a vármegyék területi nagyságáról sem.)

A gyümölcstípusok tekintetében az alma és a meggy országos szinten is jelentős mennyiséget tesz ki, de magas a kajszibarack előfordulási gyakorisága is az egyes területeken. A Központi Statisztikai Hivatal tavalyi adatai szerint friss meggyben és cseresznyében Magyarország az EU legnagyobb exportőre. A gyümölcs főként konzerv formájában érkezik a fogadó országok piacára.

Azonban a szélsőséges időjárási körülmények nemcsak a terméshozamra vannak nagy hatással, hanem közvetetten az árakat is befolyásolják. Az elmúlt években főként a tavaszi erős fagyok és a nyári, tavaszi időszakokban a zivatarokat kísérő jégesők nehezítették meg a gyümölcstermesztéssel foglalkozók helyzetét. 2021-ben több mint harminckilenc ezer hektáron jelentettek be jégesőt, ezzel pedig nyolcvanegy százalékra nőtt az adott évben a jégkár aránya a zivatarkárokon belül. képviselnek.

Ha napjaink gyümölcstermesztését tekintjük, az alma, mint a legfőbb gyümölcstermelési ágazat, ma súlyos gondokkal küzd, ezért a termesztés megújítása sürgető feladat. Az ültetvények közel kétharmada húsz évesnél idősebb, az ültetvények fajtaszerkezete elavult (ötven százaléka a Jonathan). A termék minősége gyenge, kevés a korszerű új telepítés, a termésátlagok országosan alacsonyak (Magyarországon 14 t/ha, az EU-országokban 23 t/ha). Az ágazat jövedelemtermelő képessége nem megfelelő, sok a gondozatlan ültetvény, túlzottak a ráfordítások. Évről évre gond van az értékesítéssel.

„A hazai gyümölcstermesztés két-három évtizede erőteljes lejtmenetben van, amelynek szemléletes példája az alma és a málna. A harminc évvel ezelőtt világhírű magyar málna mára gyakorlatilag teljesen eltűnt a hazai gyümölcspalettáról, az alma pedig elvesztette termelési volumene felét. A teljes gyümölcságazatunk termelési nagysága – az elsődleges teljesítmény szintjén – semmilyen érdemi növekedést nem mutatott az elmúlt másfél évtizedben, a termelési színvonal pedig katasztrofálisan rossz” – nyilatkozta a közelmúltban az agraragazat.hu-nak dr. Apáti Ferenc, a FruitVeb Gyümölcs főbizottságának elnöke.

A magyar gyümölcstermesztésnek nem csak az nagy hátránya, hogy az ültetvények korszerűtlenek – miközben a környező országokban korszerűbbnél korszerűbb gyümölcsösöket telepítenek – egyre kevesebb a szakember és a munkaerő. Pedig már két-három ezer forintot is fizetnének a gazdák a munkavállalóknak egy-egy szüretnél. A legfőbb probléma mégis az, hogy nemcsak az ültetvények, hanem a gazdák is lassan kiörögednek. Utánpótlás pedig sehol.

Forrrás: oeconomus.hu, oszk.hu, agraragazat.hu