Az első magyarországi villamosított vasútvonal átadása

A Budapest-Hegyeshalom útvonalon ezután a Kandó-féle villanymozdony közlekedtek, tehát a nehéz gazdasági helyzetben is, mi magyarok már a gyakorlatban is megvalósítottuk ezt a rendszert.

Már az első világháború előtt is felvetődött ez a kérdés

A magyarországi vasúti közlekedés kezdetei a XIX. század első felére nyúlnak vissza, ekkor tervezték és építették ki az első közforgalmú, kötöttpályás közlekedési eszközt, amelyek személyek és áruk szállítására használtak. A magyar vasúthálózat 1919-ben volt a leghosszabb, az összes vonalhossz elérte a 22869 kilométert. A Magyar Királyi Államvasutak már a XX. század elején tervezte a villamos vontatás kiépítését. Négy nagyvasúti vonal villamosítása volt a tervben, azonban a Monarchia hadügyminisztériuma kettőt stratégiai okokból elvetett, a másik kettő megvalósítását pedig a magánvállalkozókkal elhúzódó tárgyalások akadályozták meg. 1911 őszén viszont az utazóközönség előtt megnyílt az Államvasutak által kezelt Rákospalota–Veresegyház–Vác és Veresegyház–Gödöllő vonal, egyfázisú, 10 kilovolt feszültségű, 15 hertzes váltakozó áramú villamosítással. Három évvel később 1914. február elsején pedig megnyitották a Duna jobb partján futó Bécs-Pozsony (akkor még Magyarországhoz tartozó mai szlovák főváros) villamos vasútvonalat. Ezt a lendületet törte meg az első világháború. Kandó Kálmán már 1917-ben egy új villamosítási rendszert dolgozott ki. Kandó mintha előre megérezte volna hazája katasztrófáját, ezért még a háború kitörése előtt szorgalmazta a magyar vasutak villamosítását. A háború évei alatt pedig rámutatott arra, hogy a megoldás csak az országos energiagazdálkodáson belül lehetséges, úgy, hogy az 50 Hz-es egyfázisú váltakozó áramot a mozdonyban háromfázisúvá alakítva táplálják a vontatómotorokat. Neki lett igaza!

Kandó Kálmánnak sok mindent köszönhetünk

A magyar mérnök, a vasútvillamosítás úttörője és a fázisváltó kidolgozója, 1869-ben született Pesten. Kandó Kálmán 1895–1929 között megadott szabadalmainak száma 69. A szabadalmak a villamos vasúti motorok, többfázisú váltóáramú motorok, önműködő kapcsolóberendezések, felsővezetékek és erőátviteli telepek témái köré csoportosíthatók. 1888-ban beiratkozott be a budapesti József Műegyetemre, a villamosság már korán felkeltette érdeklődését. Tanulmányait kitűnő minősítéssel végezte el. Egyetemi évei után, 1893 őszéig a haditengerészetnél szolgált, majd Párizsba utazott. A Compagnie de Fives-Lille villamos gyárának tervezési osztályán kapott állást. Ez a vállalat abban az időben rendezkedett be a Nikola Tesla által feltalált és Európában továbbfejlesztett indukciós motorok gyártására. Hazatérése és a háború után Ganz Danubius gyár műszaki, majd vezérigazgatója lett. Azonban az indukciós motorok gyártására kidolgozott egy teljesen új szerkesztési–számítási eljárást, amely gazdaságos villanymotorok gyártását tette lehetővé. 1922-ben még vezérigazgatói állásáról is lemondott, és a Ganz Villamossági Rt. műszaki tanácsadójaként kizárólag a villamos mozdonyok tervezésével és a Villamosmozdony Szerkesztési Osztály irányításával foglalkozott. A gazdasági helyzet miatt kísérletei csak 1923. október 1-jén kezdődhettek meg a Budapest-Nyugati–Dunakeszi vonalszakaszon. Az első hónapok tapasztalatai alapján 1926-ban Kandó vezetésével átalakították a próbamozdonyt. Módosítottak a fázisváltón, a sebességszabályozáson, a motorok tekercselésén. A módosított géppel 1928. augusztusától 1931. végéig körülbelül 62 ezer kilométer tesztfutást végeztek. A kormány az eredmények alapján 1929-ben jóváhagyta a hegyeshalmi fővonal 50 hertzes fázisváltós rendszerű villamosítását. A munkálatok 1931 tavaszán kezdődtek meg, a MÁV még az év februárjában megrendelt a Ganztól harminchat villamos mozdonyt, melyek közül az első, már 1932. májusára elkészült. A vonali szolgálatra tervezett mozdonnyal júniusban kezdődhettek meg a próbámenetek a Budapest-Keleti pályaudvar–Komárom szakaszon, melyen addigra elkészült a felsővezeték és a villamos betáplálás kiépítése. Majd 1932. augusztus 17-én átadták az első magyarországi villamosított vasútvonalat. A vonatot az első V40-es Kandó-mozdony húzta. Az esemény kiemelt jelentőségét az adja, hogy ezen a szakaszon alkalmaztak először a világon 50 periódusú, egyfázisú, az ipari villamosenergia-szolgáltató hálózatra épülő villamos vontatási rendszert.

A magyar zseni az egyre több megfeszített munka, a bekövetkezett családi tragédiák, és a fázisváltós rendszer megvalósítását befolyásoló külföldi kölcsön körüli huzavona együttesen felőrölték egészségét és 1931. január 13-án szívszélhűdés következtében váratlanul elhunyt.