Ma van a gyermekmunka elleni világnap

Magyarországon a gyermekfoglalkoztatást 1840-ben korlátozta először a pozsonyi országgyűlés. Napjainkban a Munka Törvénykönyve szabályozza, hogy a fiatalok hány éves kortól és milyen feltételekkel vállalhatnak munkát.

Mire figyelmeztet bennünket ez a dátum?

A gyermekmunka napjainkban elfogadhatatlan, de mégis egy létező jelenség. Az ENSZ felmérései szerint a világméretű tilalom ellenére is a Föld gyermekei közül - akik 5 és17 év között vannak - mintegy 240 millióan dolgoznak naponta embertelen körülmények között. Az ILO adatai szerint a gyermekmunka által érintettek csaknem fele Afrikában él, a másik felének nagy része pedig Ázsiában. Az életveszélyes gyermekmunkának minősülő tevékenység a 15-17 éveseket sújtja leginkább, de sok a 12 év alatti gyermek is.

Az ILO a munkaerőpiacon 18 éves kor alatt a heti 14 óra feletti munkavállalást tekinti gyermekmunkának, amelyet a fiatal jövőbeli munkaerő-piaci és életesélyei szempontjából is károsnak tart. A dolgoztatott kiskorúak hetven százaléka a mezőgazdaságban dolgozik, melynek legfőbb oka a szegénység. A gyermekmunka főleg a fejlődő országokban virágzik, itt gyakran már ötéves korukban elhagyják a szülői házat a gyerekek, hogy pénzt keressenek a család számára. A tanulási lehetőségétől való megfosztottság mellett az alapvető táplálkozási, és egészségügyi igényüket sem elégítik ki megfelelően. Az említett mezőgazdasági munkák mellett a kiszolgáltatott gyerekeket gyakran prostitúcióra, pornográfiára, és drogkereskedelemre is kényszerítik modern rabszolgatartóik. Sajnos a világon ma is gyermekek millióit hozzák kínzó és megalázó helyzetbe és veszik semmibe alapvető jogaikat. Ezért minden év június 12-én az ő helyzetükre hívják fel a figyelmet a világ gyermekjogi szervezetei, így az UNICEF Magyar Bizottsága is.

Hazánkban a gyermekmunka nem számottevő

A 19. században itthon is a gyerekekkel több veszélyes munkát is elvégeztettek gyárakban és a bányákban. A földeken dolgozó gyermekek kimerítő napokat töltöttek fizikai munkával, főleg aratás idején. A ruhagyártó üzemekben akár 18 órát is dolgoztatták őket naponta. Ezt igyekezett szabályozni az említett 1840. és egy későbbi 1884. évi országgyűlési rendelet. Jelenleg Magyarországon munkavállaló csak a 16. életévét betöltött személy lehet. Igaz sajnos, ha kis mértékben is, de létezik hazánkban is illegális gyermekfoglalkoztatottság. Ez főleg a nyári időszakban jellemző, amikor üdülőterületeken és a mezőgazdaságban sok olyan gyermek végez munkát, aki a jogszabályok szerint erre még nem lenne jogosult. A hatályos magyar szabályozás szerint fiatal munkavállalónak számít, és különleges védelemre jogosult az, aki még nem töltötte be a 18. életévét. Munkát vállalni – szülői beleegyezés nélkül – 16 éves kor felett lehet. Az iskolai szünet alatt munkaviszonyt létesíthet a tizenötödik életévét betöltött, általános iskolában, szakiskolában, középiskolában nappali rendszerű képzés keretében tanulmányokat folytató tanuló is. 2011-ben lépett életbe egy új szabály, ami kimondja, hogy a tanköteles fiatal munkavállaló a gyámhatóság engedélye alapján, művészeti, sport, modell vagy hirdetési tevékenység keretében akkor is foglalkoztatható, ha még nem töltötte be a tizenhatodik életévét, illetve ha munkavégzésére nem az iskolai szünet alatt kerül sor. A fiatal munkavállaló munkaideje legfeljebb napi 8 óra, illetve heti 40 óra lehet. Ha a fiatal munkavállaló napi munkaideje meghaladja a 4 és fél órát, részére legalább 30 perc munkaközi szünetet kell biztosítani. A fiatal munkavállaló részére a napi munkájának befejezése és a másnapi munkakezdés között legalább 12 óra pihenőidőt kell biztosítani. Fiatalkorút csak a jogszabály által megengedett munkakörben, illetőleg munkahelyen szabad foglalkoztatni, továbbá az egészségét kötelező orvosi ellenőrzésekkel és megfelelő munkaidő-beosztással kell védeni. A fiatal munkavállalót nem szabad olyan munkára alkalmazni, amely fejlettségére tekintettel, rá hátrányos következményekkel járhat.

A gyermekmunka sajnos nem egy új keletű találmány

Európában 200 évvel ezelőtt, még teljességgel elfogadott volt az, hogy dolgozni küldik a gyerekeket. Az akkori iparosodás rengetek lehetőséget kínált, melyet a kapitalista hatalmak nagymértékben ki is használtak. Volt olyan, hogy egy 5 éves gyermeket leküldtek egy vasbányába, ahol napi 12-16 órát is dolgoztatták. Ha elfáradt, gyakran hideg vízzel öntötték le, de az is előfordult, hogy megverték. Napjainkban elsősorban az afrikai és ázsiai régiókban több millió gyermek kényszerül dolgozni. Ezekben az országokban olyan alacsony az életszínvonal és annyira nagy a szegénység, hogy sok családnak nincs más választása, mint gyermekét munkába küldeni, ha életben szeretnének maradni. Ezért fontos, hogy beszéljünk erről a problémáról és igyekezzünk valamilyen megoldást találni, mert az, hogy még ma is a XXI-ik században több millió gyermek dolgozik rabszolgaként, ez az egyetemes emberiség szégyene.

Felhasznált irodalom:

munkavilaga.hu

Nagy Károly: Nemzetközi jog, Püski, Budapest, 1999 https://unicef.hu/

A Munka Törvénykönyve Hárs Ernő: A nemzetközi szervezetek világa (Gondolat, Budapest, 1982)