A magyar határőrség napja

Önálló határőrség már nem létezik

A határőrség, mint önálló szervezet integrálódott a rendőrségbe, ugyanis Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozása után felmerült, hogy a folyamatok előrehaladtával már nem lesz szükség önálló határőrségre, ezért előkészítették a rendőrség és a határőrség összevonásának tervezetét. Ennek értelmében az uniós határterületeken a határőrök egyszerűen beolvadnának a rendőrségbe, a keleti és a déli határterületeken pedig ugyan bizonyos mértékben megmaradt a szervezet önállósága, de a rendőrségen belül. A határőrség tehát országos szinten megszűnt létezni, mint önálló közigazgatási szerv, önálló jogi személy. A testület 2008. január 1-jén beolvadt a Magyar Köztársaság Rendőrségébe, szervezeti önállósága megszűnt, ingatlanvagyona, járművei, egyéb eszközei – akkor mintegy 40 milliárd forintértékben – a rendőrség részére átadásra kerültek. 1998 áprilisában az utolsó sorkatonák is leszereltek a határőrségtől. Bővült a határőrség feladatköre és folyamatosan megszülettek a határőrizetet szabályozó törvények. Akkor most fel lehet tenni a kérdést, hogy ünnepeljük-e a határőrök napját vagy sem?

Majd jött a migrációs hullám

A határokat pedig akár tagjai vagyunk az EU-nak akár nem, védeni és biztosítani kell. 2015 óta egyre több migráns érkezik Afrikából és Ázsiából, zömük hazánkon át szeretne mielőbb valamelyik nyugat-európai országba eljutni. A számuk évről évre nő, jelenlétük pedig veszélyeztetik a magyar állampolgárok biztonságát és anyagi javaikat. Nem véletlenül döntött úgy 2015-ben a magyar kormány, hogy kerítést húz fel a déli határon, ezzel is megfékezve az illegális migrációt. Mivel akkor már nem volt hivatalos határvédelmi szerv, így ezt a nem könnyű feladatot a magyar rendőrség a honvédséggel karöltve próbálta meg megoldani. A magyar illetékesek nemrég létrehozták e célból a szerződéses határvadász képzést is, látva, hogy a helyzet nem javul, inkább súlyosbodik. Sok olyan rendőrrel beszéltem, aki ott a déli határon teljesített szolgálatot – a fiam is rendőr - hát elmondták, hogy nem lakodalomban voltak, hanem sokszor embertelen körülmények közepette védték az illegális beáramlástól a magyar határt. Testi épségüket nem kímélve teljesítettek és teljesítenek ma is olyan feladatot, amely embert próbál. Hétfői hír, hogy ismét fegyverropogásra ébredtek a szabadkaiak. A szerb területen lévő és a magyar határhoz nagyon közeli makkhetesi erdőből reggel hat óra körül ismét sorozatos lövések voltak hallhatók, és több közösségi csoportban is az írták, hogy már a mentő is tartott az erdő felé a kora reggeli órákban. Egy videó felvételen pedig tisztán hallatszik az, ahogy gépfegyverrel lőnek egymásra, feltételezhetően a migránsok. Schengeni külső határokkal rendelkező tagállamként hazánk nem csak Magyarország, hanem egyben a schengeni térség külső határainak ellenőrzéséért is felel, így a határok átlépése szigorú uniós szabályozási rendszeren alapul. A feladatok végrehajtását a magasan képzett és folyamatos továbbképzéseken résztvevő állomány mellett a legmodernebb technikai berendezések segítik, hordozható, illetve gépjárműre szerelt mobil, vagy tornyokra telepített stabil hő kamerák, területvédelmi rendszerek, gépjárműkutató eszközök és berendezések. Tehát a mai napon köszöntsük őket, hisz biztonságunkat elsősorban nekik köszönhetjük!

Szent László király

A magyar történelem egyik legnagyobb uralkodója volt I. László, vagy ahogyan a mai napig a köztudatban él, Szent László király. Jeruzsálembe kívánt elzarándokolni, tervét azonban nem valósíthatta meg, mert 1095. július 29-én Nyitrán váratlanul meghalt.

Szent László kultuszát a másik lovagkirály, III. Béla teremtette meg. Nevéhez rengeteg legenda is kötődik, egy biztos a középkori Magyar Királyság stabilitását ő teremtette meg. 18 éves uralkodása során kiemelkedőt alkotott a törvényhozás, az egyházszervezés, a határvédelem megerősítése, valamint hadászati téren is. A korabeli források szerint Szent László egy nagyon erős és hatalmas termetű volt, nagy testi erejét élete végéig megőrizte. A harcban való jártassága, a csatákban mutatott személyes bátorsága következtében a fokozatosan vált népszerűvé. Kiemelkedő fizikai adottságai miatt, Isten atlétájának is hívták. László hű volt az egyházhoz, de a pápaságnak nem volt hajlandó engedményeket tenni. Uralkodása alatt történtek meg az első magyar szentté avatások eseményei is. Őt magát 1192-ben avatták szentté. Nevéhez fűződik még a magántulajdon sérthetetlensége, valamint Horvátország elfoglalása is. A lovagkirály egy eszménykép lett, személyisége pedig mindörökre összefonódik a magyar nemzettel.

Felhasznált irodalom:

"A rendőrség és határőrség integrációjának tapasztalatai" című nemzetközi tudományos konferencián elhangzott előadások szerkesztett változata. 2008. november 26; Rendőrtiszti Főiskola, Budapest, 2009.

A modernkori magyar határrendészet száztíz éve; szerk Gaál Gyula, Hautzinger Zoltán; Magyar Rendészettudományi Társaság Határrendészeti Tagozat, Budapest, 2013

Bányai Balázs – Vájlok László: Határrendészeti járőrszolgálat. Egyetemi jegyzet; NKE Szolgáltató Nonprofit Kft., Budapest, 2016.

Vitányi Gergely: Határőrizeti és határrendészeti tisztképzés, 1903–2011; Dialóg Campus, Budapest, 2019.

Dümmerth Dezső. Az új Fehérvár: Szent László király és az Árpád-házi királyeszme tovább fejlődése. Budapest: Panoráma Kiadó (1977)