A kapitány szerint a jó rendőr nem uralkodik a városon, hanem együtt él vele

Budavári Árpád Ózdon született, ott is töltötte a gyerekkorát

Aztán 1987-ben költözött Dunaújvárosba, azóta is itt él családjával. Volt néhány év, amikor a fővárosban teljesített szolgálatot: ekkor olyan komoly bűncselekmények nyomozásán is dolgozott, mint a váci kettős gyilkosság, vagy éppen a 90-es évekbeli robbantásos merényletek. 1999-ben folytatta idehaza a rendőri pályafutását, egyre nagyobb vezetői feladatokkal, majd 2008-ban megbízták a helyi kapitányság vezetésével (az akkori kinevezése apropóján készült interjút itt olvashatják). 2012-ben a megyei kapitányság bűnügyi osztályvezetője lett, ahol mintegy két éven át irányította az élet- és vagyon elleni bűncselekmények nyomozását. 2014 augusztusában új feladatra kapott felkérést, ekkor a Sárbogárdi Rendőrkapitányság vezetője lett. Hosszú és eredményes éveket követően 2021. február 1-től a Gárdonyi Rendőrkapitányság vezetésével bízták meg, ahol egészen 2023. február 28-ig szolgált. 

Ekkor kapta immáron másodszorra a kinevezést a Dunaújvárosi Rendőrkapitányság irányítására

- Milyen érzésekkel tért vissza a kapitányságra?

- A 30 éves rendőri pályafutásom alatt megtapasztaltam, hogy feladatok vannak, amiket tisztességesen el kell végezni. A mostani megbízatásomra is így tekintek, nincs különösebb érzelmi töltete. A rendőri hivatásnak nyilván vannak nehéz részei, de az mindenképpen könnyebbséget jelent, hogy az ember ott dolgozik, ahol él. A dunaújvárosi kapitányság állományát döntően dunaújvárosi rendőrök alkotják. Ők itt élnek, itt van a családjuk, ahogy nekem is, tehát számunkra nemcsak munkaköri feladat, hanem elemi érdek, hogy rend legyen a városban. Fontosnak tekintem, hogy tisztán lássuk a célokat, és összefogva a várossal, menni kell előre.

- Mennyiben változtak meg a bűncselekmények, a bűnözési módszerek a tíz évvel ezelőtti helyzethez képest? 

- Nemcsak Dunaújváros, hanem az egész ország bűnözési térképe megváltozott, pont abban az időszakban, amikor én távol voltam. 2010-ben több, mint 430 ezer bűncselekmény történt hazánkban, míg 2021-ben már csak 150 ezer. Azzal, hogy a harmadára csökkent az esetek száma, nyugodtabb helyzetet teremtett az utcákon, közterületeken. Viszont nem szabad, hogy ez elaltasson minket. Új bűnözési formák vannak, és attól, hogy egy bűnözés nem a szemünk előtt történik, attól az még ugyanolyan veszélyes. Itt arra gondolok, hogy ha például betörnek valakihez, akkor az egész utca megrémül, csökkent a biztonságérzetük, és félni kezdenek a lakók, nehogy ők legyenek a következők. Ha az interneten történik a bűncselekmény, és ott csalnak ki pénzt valakitől, akkor arról csak az áldozat tud, illetve akinek ő elmondja. Van egy másik nagy változás is. Amikor itt voltam, a legkomolyabb biztonságérzetet befolyásoló bűnözés helyben történt, elsősorban a vagyon elleni bűncselekmények, gépjárműfeltörések nyugtalanították legjobban az embereket. Viszont a veszélyek eltolódtak a globális problémák felé, ilyen az illegális migráció, a terrorizmus és a covid is. A rendőröknek oda kell figyelni a helyi történésekre és a globális biztonsági kockázatokra egyaránt, így szolgálatot teljesítenek a határon, és a világjárvány időszaka alatt is sokat dolgoztunk, hogy a lehető legkevesebb baj történjen. Csak akkor nem sérül a közbiztonság, hogy ha vannak partnereink, például a polgárőrség, az önkormányzatok, a közterület-felügyeletek, a magánrendészetek és maguk az állampolgárok is. Több törvénymódosítás eredményeként nőttek ki olyan komplementerek a rendőrség számára, amelyek egyéb rendészeti feladatokat látnak el, ide sorolhatjuk például a mezőőröket, vagy éppen a vadőröket is. Egyre nagyobb szükség van rájuk, mert egyre szerteágazóbbak a biztonsági problémák is. Önmagában a rendőrség kevésbé lenne hatékony, mint ezzel a kiterjesztett formációval. Az egész ország rendészeti fellépése és az emberek is sokkal tudatosabbak lettek, ami sokat segít a veszélyhelyzetek megélésében. Most az orosz-ukrán háborús helyzet jelent komoly készültséget a keleti határrészen, erre is oda kel figyelnünk. Akkor tudjuk jól orvosolni a helyi gondokat, ha összezárunk. Ehhez egy olyan nyitott felfogás szükséges a rendőrök részéről, hogy ne uralkodjon a városon, hanem éljen együtt vele. Ha ezt így tesszük, akkor lesznek partnereink, és akkor sokkal könnyebb helyzetbe kerülünk a biztonság megőrzése érdekében.

- Ugyancsak az elmúlt évek során vált az emberek mindennapi részéve a közösségi oldalak használata, amelynek előnyei mellett már számtalan negatív hatását ismerhettük meg. Ön hogyan látja a közösségi oldalak szerepét?

- Egyrészt nagyon sokat segít, hiszen az emberek egy része informál minket arról, hogy ki ólálkodik a környéken. Vannak olyan csoportok, amelyek jelzik, ha gyanús személyeket látnak. Másfelől a rendőrség munkája felett egy olyan informális kontroll csatornát jelent, ami biztosítja az emberek számára, hogy a rendőrség tevékenységét akár ilyen áttételes módon felügyeljék. Tulajdonképpen ma már nem lehet nem kamera előtt élni. Kamerák rögzítik a rendőrség tevékenységét, ami bár nem mindig kényelmes, de garancia, hogy a rendőrök úgy intézkedjenek, ahogy és ami a dolguk. Ellenkező esetben, ha nem azt csinálják, ami a feladatuk, bármikor téma lehet a közvélemény számára. Ilyen szempontból előnyösnek tartom a közösségi oldalakat. Persze, rémhírek és álhírek terjesztésére is alkalmas a felülete, valamint ártani is képes, ha nem megfelelően kezelünk valamit. Úgy gondolom, meg kell találni ügyesen az egyensúlyt, az információkat pedig mindig ellenőrizni kell, mielőtt lépünk.

- Milyen elvárást fogalmazott meg a kollégákkal szemben? Mennyire fiatal az állomány?

- Azt nem lehet mondani, hogy csak fiatal rendőrök alkotják a csapatot. Az áthelyezésem idején sokan voltak, de ezek a fiatalok ma már 8-10 éves rutinnal rendelkeznek. Nem kellett a sarkaiból kiforgatni ezt a kapitányságot, jól működik, amiért sokat köszönhetek elődömnek, Törköly Lászlónak is. Az állomány jól felkészül, a dolgukat értő kollégákból áll, és mivel helyiek, megvan az a plusz motivációjuk, amivel tudják és akarják is, hogy minél inkább rend legyen a városban. Ez a lelkes hozzáállás jellemzi az egész kapitányságot. Nem azért jöttem most, hogy nagy reformokat vigyek véghez. Nyilván az embernek van egy saját felfogása arról, hogy mit tekint prioritásnak, ugyanakkor meghatározóak azok a központi feladatok, amiket végre kell hajtani. Ilyen például a gyakori sebesség-ellenőrzés a városon belül, ami nem azért van, hogy akadályozzuk vagy rátelepedjünk az emberekre. Egyértelmű, számokkal is kimutatható, hogy mik a legfőbb baleseti okok, és a balesetmegelőzés érdekében nekünk kezelni kell ezeket. Úgy vélem, részt kell venni a város életében. Legutóbb például ott voltam a Kallós Dezső utcát érintő lakossági fórumon. Bár a lakosság véleményével ellentétes álláspontot képviselt a rendőrség, de ha az ember elmondja, hogy mit-miért akarunk, és meghallgatjuk a másik felet, akkor könnyen egyezségre juthatunk. Meg kell értenünk a várost, az embereket, mert anélkül nem tudunk jól rezonálni a közösség életére. Nem példa nélküli ez a helyzet, hiszen az itteni rendőrök tudják a dolgukat.

- A Dunaújvárosi Rendőrkapitányság illetékességi területét nem csak a város jelenti, sok környékbeli település is bele tartozik, ezzel pedig még szélesebb a feladatok spektruma.

- Nagy és változó a terület, amiben vannak ipari térségek és kis községek egyaránt. Összesen mintegy nyolcvanezer ember biztonságáért felelünk. Arra kell koncentrálni az erőnket, hogy minél kevesebb legyen az olyan tényező, amely veszélyt jelent a közbiztonságra és a közlekedőkre. Nagyberuházások is zajlanak, amik egy picit átformálják a kistelepülések életét. Nekünk erre is tudnunk kell reagálni, kapcsolatot tartani a vállalatokkal. Van feladat bőven, de azt gondolom, hogy ezzel a csapattal meg is oldható.

- Ha már említette a nagyberuházásokat, több olyan lakossági felvetést hallottam Iváncsa környékéről, miszerint az ott dolgozó idegen munkások viselkedése zavarja a közösséget.

- Az építkezés rendkívül megnöveli a forgalmat, sok helyről érkeznek ide dolgozni. Az embereknek meg kell tanulniuk együtt élni a másikkal, és ebben segít a rendőrség. Nyilván ezek a települések nagyon békés, nyugalmas életet éltek eddig. A beruházások egyik oldala munkahelyteremtést, adóbevételeket jelent a települések számára, de van egy másik oldala is, amit közösen kell leküzdeni, megtapasztalni, összecsiszolódni. A rendőrség partnerként tud ebben fellépni. A konfliktushelyzeteket próbáljuk minél hathatósabban kezelni, de természetesen a megelőzés jelenti a prioritást. Több polgármesterrel tárgyaltam már, vannak is elgondolások arról, hogy mire-mit lépünk. A megoldást a rendőrség, az önkormányzatok, a polgárőség, és az emberek összefogásával lehet elérni. Miután beindul a termelés, akkor is fokozottabb lesz a lüktetése a településeknek, mint pár éve, de az már kiszámíthatóbb, nyugodtabb tempójú, mint most.