A polgárőrök a közösségért végzik önkéntes szolgálatukat

Az eseményen a társszervezetek vezetői mellett részt vett Zsikó Zoltán, a Tolna Vármegyei Önkormányzat Közgyűlésének alelnöke és Horváth Zsolt, a város polgármestere is. Jelen voltak a vármegye hetvenöt településén szolgálatot teljesítő szervezetek képviselői, akiknek az elmúlt évi teljesítményét dr. Túrós András, az Országos Polgárőr Szövetség elnöke, valamint Széles János, a Tolna Vármegyei Polgárőr Szervezetek Szövetségének elnöke értékelte. Az esemény zárásaként kitüntetéseket, elismeréseket adtak át kiemelkedő teljesítményt elérőknek. 

A tartalmas eszmecsere után dr. Túrós András derűsen, barátsággal köszöntötte a résztvevőket. Nekünk ezt nyilatkozta: 
– Valahogyan a Tolna vármegyei polgárőrök a szívemhez nőttek. Leegyszerűsítve azt mondhatom, hogy emberileg és szakmailag is nagyon kedvelem és szeretem az ittenieket. A vármegyei szervezetük egy rendkívül fontos pillére az országos szövetségünknek, ami fontos a mai nehéz időszakban. Nekem Tolna vármegye az összefogásnak és az összetartozásnak a jelképe. 
– A jelenkori problémákról azt gondolom, hogy őszinte párbeszédet kell folytatni az önkéntesekkel. Nagyon fontos dolog. Itt nem szabad mellébeszélni, vagy félrevezetni őket, mert a motiváltságuk jelentősen csökkenne. Tehát pontosan meg kell mondanunk, hogy milyen feltételeink és lehetőségeink vannak a működéshez, és azt is, hogy mi az, amit meg akarunk valósítani. 
– Az én vezetői elképzelésem az idei évre az, hogy ez a viszonylag kiegyensúlyozott, jó közbiztonság megmaradjon, és ehhez a polgárőrség járuljon hozzá. A másik az, hogy ha a mi szervezetünk feljutott egy „magaslatra”, egy társadalmi megbecsülésre, akkor a nehézségek ellenére kapaszkodjunk meg ezen a szinten. 

– Szemtől szemben itt nem lehet tábornoknak lenni. Én vagyok a hatvanötezer polgárőr közül az, akit ők megválasztottak, és azt mondták, hogy „légy a vezetőnk, és állj az élünkre, szervezd meg a munkánkat és mutass célkitűzéseket!”. Tehát tulajdonképpen nincs parancs és utasítás, hanem kérés van. És ha az embert követik, akkor megvan a motiváltság is. 
– Úgy látom, és nagyon büszke vagyok rá, hogy a polgárőrök követik azt a szakmai és emberi irányt, amit én megfogalmazok a számukra. Elégedetten álltam előttük itt, Dunaföldváron, mert ők az egyik legjobban működő szervezetünk. 
Széles János tettre kész ember, akit a nehézségek további erőfeszítésekre ösztönöznek. Tőle a következőket is hallottuk: – Az elöljárónak bírálni kell a beosztottjait. Amennyiben rólunk ilyen kedvező a véleménye, akkor mi arra nagyon büszkék vagyunk. A legfontosabb dolgunk az, hogy integrálódjunk az országos szövetségünkhöz. 

– Nem lesz itt baj, csak a kínálkozó lehetőségeket okosan és céltudatosan kell kihasználni. Csökkentett költségvetés? Olyan beosztásokat, fejlesztéseket és új programokat kell indítani, amik ebbe a költségkeretbe beleférnek, de nem a polgárőrség rovására. 
– Nincs pénzünk? Úgy kezdtük ezt a szolgálatot! A saját autónkkal mentünk ki a helyszínekre, és senki sem térítette meg a költségeinket. És mégis megcsináltuk. Persze, hogy nem akarunk odajutni, de az elnök úr itt elmondta, hogy a magyar állam változatlanul megadja nekünk a működési támogatást. Tolna vármegyében egyetlenegy egyesület sem kap kevesebb támogatást, mint 2022-ben. Kiszámítható háttérrel állhatunk neki ennek az évnek is. 

– A polgárőrség nagyon nagy népszerűségnek örvend. Ez azt jelenti, hogy szinte egyszerűbb felsorolni azokat a szervezeteket, amelyekkel még nem kötöttünk együttműködési megállapodásokat. Az alapján dolgozunk együtt a rendőrséggel, a katasztrófavédelemmel, az önkormányzatokkal, a Magyar Közúttal és a postával is. Mindegyik számíthat a mi segítségünkre. Például ott volt a Gemenc Nagydíj kerékpáros verseny, amit képtelenség zavarmentesen megrendezni nélkülünk, hiszen nyolcvan–százan álltuk ott, azokon az útszakaszokon, ahol szükség volt rá. Ott vannak a falunapok és a más, nyilvános társadalmi események, amelyeket nem lehet csak rendőri jelenléttel megrendezni, mert azokon is sokféle feladat vár ránk. 

A külterületi helyszíneken kell a polgárőrség terepjárója, mert azokat az Audikkal és a Skodákkal nem biztos, hogy meg lehet közelíteni. A lovas tagozatunkra is szükség van ott, ahová gépjárművel már nem tudunk eljutni. Megpróbálunk minden szinten a közösségnek megfelelni. Röviden összegezve: szeretjük a kihívásokat, és igyekszünk mindenütt helytállni. 
– A létszámunk többé-kevésbé stagnál. Persze jó lenne nagyobb létszámmal dolgozni, de mára kialakult a csapatunk. Ez a „kemény mag” vonzóvá tudja tenni a polgárőrséget, mert naponta velük találkoznak az emberek. Előbb-utóbb új jelentkezők is csatlakoznak hozzánk. A fiatalokat szeretnénk magunkhoz vonzani, mert a mi korosztályunk is véges. Vonzóvá kell tenni a polgárőrséget a számukra. Ehhez modern technikára van szükségünk. 
– Ez egy szigorú, majdnem katonás szervezet. A parancsnok vagy az elöljáró megmondja, hogy mi a teendő, és az OPSZ irányelvei alól nem lehet kilógni. Természetesen a civil jellegünket sem lehet elfelejteni. Aki közénk áll, nem felejti el, hogy miért tette azt. Az idősebb férfikorosztályunk még volt katona, akibe belenevelték a rendet és a fegyelmet. A többieknek pedig bele kell szokniuk. 
– Pozitív hozzáállással sok minden megoldható. Ahogy szokták mondani: minden rosszban van valami jó. Minek sopánkodjunk? Mindenhez pozitívan kell hozzáállni. 
– Ebben a nehéz helyzetben is tudunk adni, ami öröm. A Tolna Vármegyei Balassa János Kórház mellett a dunaújvárosi Szent Pantaleonnak is tudunk tizennégyezer védőmaszkot és szemüveget átadni. Az utóbbira február 27-én, hétfőn került sor. Rájuk is kell gondolnunk, hiszen oda is járnak a dunaföldváriak, nem csak Szekszárdra! 

Segítik a kórházat