2022.08.06. 20:00
Izgalmas programokat kínált a Repülőtér éjszakája Ferihegyen
Jó esetben az ember alvással tölti az éjszakát, hogy reggel kipihenve vágjon neki a következő napnak. Az életnek sok olyan területe van, ahol ez csak álom, és nem, vagy nehezen lenne megvalósítható. Az egészségügyben, az energetikai szektorban, a folyamatosan termelő üzemekben, több hatóságnál és a közlekedésben dolgozók számára az éjszakai munka az élet nem kellemes, de elkerülhetetlen velejárója. A repülőterek éjjel látszólag pihennek, de csak látszólag, mert akkor dolgoznak az ágazatban alkalmazottak, amikor kívülről nem is látszik.
Az esti, éjszakai repülőtérnek különös varázsa van. Jól kivilágított forgalmi előterek, gurulóutak, futópályák, egy-egy felszálláshoz készülő, vagy éppen végső megközelítést végző repülőgép fényei, itt-ott egy-egy mozgásban lévő kiszolgáló jármű és a torony máshoz nem hasonlítható látvánnyal ajándékozza meg az utasokat, a személyzeteket és a gépek kiszolgálását végzőket.
Rampás éveim alatt, amikor volt egy kis szabadidőm a reptéren, gyakran ültem autóba, hogy szinte testközelből nézegethessem a légikikötő naplemente és napkelte közötti világát.
Budapest a világ azon ritka repülőtereinek egyike, amelyik az Aeropark és a Budapest Airport együttműködésének köszönhetően lehetőséget ad az érdeklődőknek a reptér napnyugta utáni életének betekintésébe. Az idei esztendőben július 30-án tartotta az Aeropark a Repülőtér éjszakája című rendezvényét, amelynek keretében sétarepülés és reptérlátogatás mellett érdekes programokkal várta a közönséget: jégtelenítés-bemutató, „gyorstalpaló” utaskísérő-tanfolyam, beszélgetések tapasztalt pilótákkal, és egy-egy szakterület képviselőivel, repüléstörténész által vezetett tematikus séták a történelmi repülőgépek körül, a parkba néhány hónapja érkezett Ka-26-os helikopter egyik motorjának beindítása, bemutatóbuszok megtekintése.
A parkban pihenő gépek közül többnek is meg lehetett nézni a kivilágított műszerfalát, amelyek közül számomra az Il–14-esé volt a legérdekesebb. Az Il–14-es típusból tíz darab repült a Malév flottájában 1956 és 1969 között. Sajnos egyetlen egy darab sem maradt meg az utókornak a Malév Il–14-eseiből.
Az Aeroparkban kiállított Il–14T szovjet Déli Hadseregcsoport légierejénél szolgált, és 1989-ben ajándékként került a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum tulajdonába, majd 2004-ben vontatták át az Aeroparkba. Egy internetes fórumon alakult lelkes csapatnak köszönhetően kapott korhű Malév-festést a gép, amely ma a park egyik legnagyobb becsben lévő kiállítási darabja.
