A tavalyi év nagyvilágban történt eseményei időrendi sorrendben (5. rész)

Június 21.: Etiópiában Abij Ahmed kormányfő pártja győzött a 2005 óta első többpárti, de az ellenzék által bojkottált parlamenti választásokon. 

Június 24.: az Európai Parlament jóváhagyta a 2050-re kibocsátás-semleges célokat kitűző klímavédelmi rendeletet, amely 2030-ig az 1990-es szinthez képest 55 százalékkal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását. A kibocsátás csökkentése érdekében július 14-én az Európai Bizottság többek között a dízel- és benzinütemű autók értékesítésének 2035-ig történő fokozatos megszüntetését javasolta. 

Június 24–25.: az Európai Tanács brüsszeli csúcstalálkozójának középpontjában a koronavírus-járvány, a migráció kérdése, az EU és Törökország, valamint az EU és Oroszország kapcsolatai szerepeltek. Az első napon 17 tagállam vezetői nyilatkozatban szólítottak fel a szexuális kisebbségek hátrányos megkülönböztetése elleni küzdelem folytatására. 

Június 26.: az amerikai hírszerzés nyilvánosságra hozta az első hivatalos kormányzati jelentést az „azonosítatlan légi jelenségek” (UAP) észleléséről. 

Június 27.: Abdel Fatah el-Sziszi személyében 1990 óta először látogatott Irakba egyiptomi elnök. 

Június 28.: a kínai–orosz együttműködés folytatásában állapodott meg Hszi Csin-ping kínai és Vlagyimir Pu­tyin orosz elnök. 

Június 28.: Ferenc pápa fogadta Antony Blinken amerikai külügyminisztert, aki aznap Rómában a Washington vezette, 83 államból és nemzetközi szervezetből álló terrorellenes koalíció tanácskozásán az Iszlám Állam terrorszervezet elleni harc folytatását sürgette. 

Június 29.: Jaír Lapid személyében első ízben látogatott az Egyesült Arab Emírségekbe izraeli külügyminiszter, Lapid nyitotta meg Izrael első diplomáciai külképviseletét a Perzsa(Arab)-öböl térségében. 

Július 1.: az Európai Unióban bevezették az uniós oltási igazolványt. A tagállamoknak kötelezően el kell fogadniuk az EMA által engedélyezett védőoltásokat, a mentességet kiterjeszthetik azokra az uniós utazókra is, akik más védőoltást kaptak. Az Európai Bizottság november 24-én azt javasolta, hogy a védettségi igazolások érvényességét 2022. január 10-től kilenc hónapban határozzák meg. 

Július 1.: az ukrán parlament elfogadta az őshonos népekről szóló törvényt, a kárpátaljai magyar kisebbséget nem sorolták ide. Július 14-én az ukrán alkotmánybíróság alkotmányosnak minősítette a 2019-ben elfogadott, a magyar kisebbséget hátrányosan érintő nyelvtörvényt. 

Július 1.: Szlovénia vette át fél évre az Európai Unió soros elnöki tisztségét Portugáliától. 

Július 1.: az amerikai kormány moratóriumot hirdetett a szövetségi halálos ítéletek végrehajtására. 

Július 3.: Oroszországban „az amerikai és más nyugati országokból származó politikai és kulturális befolyás ellensúlyozására” módosították a nemzetbiztonsági stratégiát. 

Július 5.: online formában rendezték meg a Nyugat-Balkán stabilitásának erősítésére és eu-s integrációjának előmozdítására indított berlini folyamat csúcstalálkozóját. 

Július 7.: beiktatták hivatalába Jichák Hercogot, Izrael 11. elnökét. 

Július 7.: Meggyilkolták a korrupcióval és bűnbandákkal történő együttműködéssel vádolt Jovenel Moise haiti elnököt. 

Július 7.: az osztrák parlament jóváhagyta a 2020. november 2-i bécsi terrortámadás után kidolgozott terrorizmusellenes törvénycsomagot. 

Július 8.: az Európai Bizottság 875 millió euróra bírságolta a BMW- és a Volkswagen-csoportot az uniós tröszt­ellenes szabályok megsértése miatt. 

Július 8.: Csehországban életbe lépett az a törvény, amely szerint a nők elhagyhatják nevükből az „-ová” végződést. 

Július 8–9.: Szófiában rendezték meg a balti országok, a visegrádi négyek, Ausztria, Bulgária, Horvátország, Románia és Szlovénia együttműködését célzó Három Tenger Kezdeményezés csúcstalálkozóját. 

Július 10.: a gazdaságilag legfejlettebb országok (G20) megállapodtak a globális minimumadóról: a jövőben egységesen 15 százalékos társasági adót alkalmaznak a kormányok a külföldi multinacionális vállalatokra. A megállapodáshoz év végéig 130-nál több ország, köztük Magyarország is csatlakozott. 

Július 11.: Moldovában az előrehozott választásokon Maia Sandu elnök Európa-barát pártja abszolút többséget szerzett. 

Július 11.: Richard Branson angol milliárdos Virgin Galactic nevű űrjárművén feljutott a világűr peremére. Július 20-án Jeff Bezos, a világ leggazdagabb embere is a kozmoszban járt saját űripari vállalatának űrjárművén. Szeptember 16-án a SpaceX amerikai magánvállalat Dragon űrkapszulájában először indult Föld körüli pályára kizárólag amatőr űrhajósokból álló személyzet. Október 21-én a 90 éves William Shatner filmszínész, a Star Trek sorozat Kirk kapitánya Jeff Bezos űrvállalatának űrhajójával a legidősebb emberként jutott fel a világűrbe. 

Július 11.: Kubában kormányellenes megmozdulások kezdődtek. Ezeket leverték, de Miguel Díaz-Canel elnök elismerte, hogy követtek el hibákat, s augusztus 7-én az ellátási nehézségek miatt engedélyezték a kis- és közepes vállalkozásokat. 

Július 12–15.: hatalmas károkat okozó árvíz sújtotta a németországi Rajna-vidéket és Belgiumot, Európa 50 év óta legsúlyosabb természeti katasztrófája legalább 250 emberéletet követelt. 

Július 15.: az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Lengyelország ellen az LMBT-közösséghez tartozók alapvető jogainak megsértése miatt. 

Július 16.: Ferenc pápa két elődjének döntését eltörölve korlátozta a konzervatív katolikusok által támogatott latin nyelvű misézést. 

Július 18.: nyugat-európai lapok oknyomozó újságírói kiderítették: több kormány is visszaélésszerűen, nem terroristák és bűnözők leleplezésére, hanem újságírók, aktivisták megfigyelésére alkalmazta az izraeli NSO cég mobiltelefonok feltörésére alkalmas, Pegasus nevű szoftverét. Az amerikai kormány november 3-án szankciókat vezetett be az NSO ellen. 

Július 19.: Romániában feltételesen szabadlábra helyezték a terrorizmus vádjával 2018-ban elítélt székelyföldi Beke Istvánt és Szőcs Zoltánt. 

Július 19.: nyilatkozatot írt alá Georgia (Grúzia), Moldova és Ukrajna elnöke országuk EU-csatlakozási szándékáról. 

Július 20.: az Európai Bizottság közzétette második jogállamisági jelentését. 

Július 21.: a Nemzetközi Olimpiai Bizottság az ausztráliai Brisbane-nek ítélte a 2032-es nyári játékok rendezési jogát. 

Július 21.: az Egyesült Államok és Németország megállapodott, hogy Washington lemond az orosz gázt a Balti-tenger alatt Németországba szállító Északi Áramlat-2 vezetékkel kapcsolatos újabb szankciókról. A vezeték a feltöltéssel október 18-án üzemkésszé vált, de a németországi üzembehelyezési eljárást novemberben felfüggesztették. 

Július 21.: négy nagy amerikai gyógyszeripari cég 26 milliárd dolláros egyezséget kötött az ópiátválsággal kapcsolatos perek és eljárások ezreinek rendezésére. 

Július 21–23.: Hszi Csin-ping személyében 31 év óta először látogatott kínai elnök Tibetbe. 

Július 23.: Franciaországban tiltakozásokat, tüntetéseket váltott ki, hogy a koronavírus-járvány miatt törvényben szélesítették ki, majd november elején 2022. július 31-ig meghosszabbították a Covid-igazolás használatát és elrendelték az egészségügyben dolgozók kötelező védőoltását. 

Július 23.: a francia parlament elfogadta a radikális iszlám elleni törvényt, amelynek célja megakadályozni azt, hogy vallási vagy etnikai hovatartozás alapján egyes csoportok elkülönülhessenek a társadalmon belül. 

Július 23. – augusztus 8.: szigorú biztonsági intézkedések közepette, nézők nélkül rendezték meg a koronavírus-járvány miatt egy évvel elhalasztott XXXII. nyári ötkarikás játékokat Tokióban, ahol 33 sportág 339 versenyszámában osztottak érmeket.

(Folytatjuk)