Kíváncsiak voltak a város gazdasági helyzetére is

Az esemény nem igazán volt kellőképpen meghirdetve, ennek tükrében nem is csoda, hogy hivatali munkatársakon, intézményi vezetőkön kívül nem sok állampolgár érkezett rá. A sajtómeghívóban napirendi pontként írták, hogy a legutóbbi közmeghallgatás óta történt eseményekről számol be a polgármester. Ez nem egy, hanem közel kétéves időtartamot jelent, ugyanis tavaly februárban volt az előző (a pandémiás helyzet okán). 

A nehéz gazdasági helyzet ellenére működtetni fogják a várost – mondta Pintér Tamás polgármester a csütörtöki közmeghallgatáson. A rendezvény első felében a polgármester emelt ki néhány témakört az elmúlt két év távlatából, majd a résztvevők is tehettek fel kérdéseket. Szóba került a többi között a távhő ügye, az, hogy januártól új szolgáltató biztosítja a vizet, és érdeklődtek a város vagyoni helyzetéről, hitelállományáról is. Mindenre nem volt azonnali felelet, ezen kérdésekre 15 napon belül írásban kell válaszolnia a hivatalnak. 

A közmeg­hallgatás első felében Pintér Tamás polgármester tájékoztatta a jelenlévőket, bár inkább ez egy politikai véleménynyilvánítás fórumának tűnt, és ez alapján olyan „borítékolható” témaköröket kiemelve, mint kormányzati elvonás, különleges gazdasági övezet. A polgármester arról szólt a többi között, hogy a 2019-es 235 milliárdról tavaly 211 milliárdra csökkent az önkormányzatok adóbevétele a kormány miatt, és hogy a megyei jogú városok közül Dunaújvárost érte a legnagyobb kiesés. Egy kivetített prezentáción az szerepelt, hogy a fizetendő szolidaritási hozzájárulás mértéke 2019-ben mintegy egymilliárd forint volt, 2020-ban 1,3, 2021-ben pedig 1,7 milliárd forint. A polgármester szerint automatikus kompenzációra lenne szükség a kormány részéről. A különleges gazdasági övezet kapcsán azt mondta, hogy ez a kormányhatározat 684 millió forint kiesést jelentett az idei költségvetésben, ezért faragni kellett a büdzséből, és ezért maradtak el út-, járda- és óvodafelújítások. Azt is mondta, a nehéz gazdasági helyzet ellenére működtetni fogják a várost. 

A gazdaság témakörében több kérdést is intéztek a felszólalok a közmeghallgatás második felében. Szalai Attila például arról is érdeklődött, hogy van-e valamilyen koncepció a városi vagyon gyarapításáról annak kapcsán, hogy több önkormányzati tulajdonú ingatlan eladásáról lehetett hallani. Utóbbinál konkrétan a Semmelweis utcai kollégium is szóba került. Mint azt a polgármestertől megtudhattuk, ezt az ingatlant 480 millió forintért adják el, az erről szóló szerződést hamarosan aláírják. 

Egyértelmű volt, hogy DVCSH-DVG témában is tesznek fel kérdéseket. Azt hangsúlyozta a polgármester, hogy december 31-e után már ne fizessen senki vízdíjat a DVCSH-nak. Több szolgáltatóval tárgyaltak, és most az Energiahivatal kijelölésére várnak, de szerintük a Mezőföldvíz Kft. lesz az új szolgáltató a városban. 

Hum János költségvetési adatokról szeretett volna tájékoztatást kapni, hogy hogyan alakul a városi büdzsé bevételi-kiadási oldala, mennyi a bankok felé fennálló teljes hitelállomány, milyen önkormányzati ingatlanok vannak jelzáloggal terhelve. Ezek közül egyre volt válasz a rendezvényen, nevezetesen, hogy egy ingatlanon van jelzálog (a Bánki volt épülete). Azon kérdésekre, amelyekre nem válaszolnak helyben, 15 napon belül írásban kell választ kapnia a kérdezőnek. 

Tóth János az önkormányzati rendelet módosítását szorgalmazta oly módon, hogy adott besorolású kiskertek beépíthetőségét ne csak 3, hanem az országosan is megemelt 10 százalékos mértékben határozzák meg.