Rágcsálópopuláció – küszöbérték alatt

Csabina Elek, a cég vezetője lapunknak kifejtette, a tavaszi és az őszi időszak a legalkalmasabb rágcsálópopuláció mozgatására, azaz a szakemberek ilyenkor számos speciális technikát bevetve a városi külterületek felé irányítják az állatokat. – Többször is elmondtuk már, hogy a városi lét egyik sajátossága, hogy egyrészt mindent megteszünk annak érdekében, hogy az előírt mentesítési küszöb alatt tartsuk a populációt, ám bizonyos egyedszámra mégis szükség van. Mégpedig azért, hogy a település körül egyfajta védőgyűrűt képezve távolt tartsák a veszélyt jelentő, betolakodó kóbor állatokat, valamint megakadályozzák más kolóniák megjelenését.

A rágcsálómentesítés érdekében kihelyezett ládák gyártójával több közös sikeres fejlesztésünk volt a közelmúltban, így jóval hatékonyabban tudunk dolgozni. Ennek is köszönhető, hogy Dunaújvárosban jóval a már említett előírt mentesítési küszöb – azaz a patkányok és egerek aránya nem haladja meg a lakosság két százalékát – alatt van a rágcsálópopuláció jelenleg is. A tavasz másik jellegzetessége, hogy a város bizonyos pontjain sajnos hirtelen eltűnnek a kihelyezett ládáink. Többször is pótolnunk kellett ezeket. A Vasmű úton történt számos visszatérő eset a közelmúltban, mint később kiderült, a ládák nem vesztek el, csak „valahogy” átkerültek a pincékbe, garázsokba. Ezért most megerősítettük a ládák rögzítését.

Csabina Eleket arról is kérdeztük, a járványhelyzet hozott-e érdemi változást a rágcsálómentesítés terén. – Korábban arra számítottunk, hogy mivel jelentősen csökkent az utcai forgalom és a közösségi események, tömegrendezvények száma, így kisebb köztéri szemétgyűjtőkben majd kevesebb táplálékot találnak a rágcsálók, és ez hatással lesz mozgásukra is. Gyorsan, pár hónap alatt alkalmazkodtak, és most inkább a lépcsőházak előtt található nagyobb gyűjtőknél próbálnak élelemhez jutni.

Bár térségünket közvetlenül nem érinti, a veszettség elleni védekezés keretében a múlt héten szombaton mintegy 27 ezer négyzetkilométeren megkezdődött a rókák veszettség elleni vakcinázása. A veszettség a vadon élő és a házi emlősállatokra, valamint az emberre egyaránt veszélyt jelent. A veszettség fő terjesztői a vörös rókák, amelyek hazai állománya mintegy hetvenötezer egyedre becsülhető. Az immunizálás során a vakcina tartalmú csalétkeket kisrepülőgépekről juttatják ki az adott területre. (forrás: Nébih)