Változtak a kisadózókra vonatkozó szabályok

2013. január 1-től lehetséges „A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény” szerinti adózás, azóta a kisvállalkozások körében ez a legnépszerűbb adózási forma. A jogalkotó az esetleges visszaélések visszaszorításáért több ponton módosított a kata szerinti adózás szabályain, minél inkább igyekezve kiszűrni a bújtatott munkavállalás lehetőségét. A január eleje óta élő új szabályozás talán legfontosabb pontja a következő: negyvenszázalékos extra adó terheli a katás vállalkozásokat alkalmazó cégeket, ha a megbízások összértéke egy éven belül meghaladja a hárommillió forintot.

Az új teher kizárólag a kifizetések hárommillió forint feletti része után alkalmazandó, és nem a katásnak kell megfizetnie azt.

Ezzel összefüggésben fontos még, ha valaki katás vállalkozóként kifizetővel, azaz vállalkozással vagy egyéb szervezettel szerződéses jogviszonyba lép, akkor 2021. január 1-jétől kezdődően a szerződés aláírásakor tájékoztatnia kell a partnerét arról, hogy kisadózó.

Amennyiben a kisadózó státusz megszűnik, akkor is tájékoztatni kell a szerződésben álló üzleti partnert az „állapotváltozásról”, méghozzá előre. A 2020. december 31-ig kifizetővel létesített és az idei évben is fennálló szerződéses jogviszony esetében pedig január 15-ig kell tájékoztatni a kisadózónak az üzleti partnerét a kisadózói minőségéről. Új szabályozás még a katásoknál: ha külföldi kifizető, tehát cég vagy vállalkozás vagy egyéb szervezet felé számláz egy év alatt 3 millió forintot meghaladóan, akkor kisadózó, mint kata adózó fizet 40 százalékos adót pluszban a kapott 3 milliót meghaladó rész után. Amennyiben pedig kapcsolt vállalkozások felé számláz, minden bevételt 40 százalékos adó terhel.

Továbbá pedig január 1-től megszűnt annak lehetősége, hogy egynél több vállalkozásban legyen kisadózó a kisadózó alany.