Perújítás fogalma, és a felülvizsgálat

Perújításnak a bíróság jogerős ítéletével szemben van helye. Szintén van lehetőség perújításra néhány olyan esetben, amely a jogerős bírósági ítélettel egyenértékű, ilyen például a fizetési meghagyás vagy bírósági meghagyás. A perújítás egyik esete, ha a fél oly tényre, bizonyítékra, vagy olyan jogerős bírói vagy más hatósági határozatra hivatkozik, amelyet a bíróság a perben nem bírált el. A perújítási kérelmet annál a bíróságnál kell benyújtani, amelyik a perben elsőfokon járt el. Lehetséges, hogy az érintett a perújítás okáról csak később szerzett tudomást, vagy később jutott abba a helyzetbe, hogy perújítással élhessen. Ebben az esetben a 6 hónapot ettől az időponttól kell számítani. Viszont, ha az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 5 év eltelt, perújításnak már nincsen helye. A bíróság először azt vizsgálja, hogy a perújítás feltételei fennállnak-e. Ha igen, akkor a bíróság az ügyet érdemben újból tárgyalja. A bíróság fenntarthatja a korábbi ítéletet, ha pedig eltérő döntésre jut, akkor erről új határozatot hoz. A perújítás mellett a másik rendkívüli perorvoslati lehetőség a felülvizsgálat. A felülvizsgálat kifejezetten arra szolgál, hogy a jogszabálysértő bírósági határozatot orvosolja. A jogszabálysértés többféle módon megjelenhet, például peres eljárás szabályainak megsértése, ha az a per kimenetelét befolyásolta. A felülvizsgálati kérelmet az elsőfokú határozatot hozó bíróságnál lehet előterjeszteni a megtámadott határozat közlésétől számított 60 napon belül. A felülvizsgálati kérelmet a legmagasabb bírói fórum, azaz a Kúria bírálja el. Ha a Kúria a megtámadott határozatot jogszabálysértőnek találja, akkor helyette új határozatot hoz vagy pedig az ügyben eljárt első- vagy másodfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja.

Vezető képünk illusztráció.