Őrzik a hagyományaikat

A község alapításának évfordulójához kapcsolódó rendezvényen több mint húsz éves hagyomány folytatódott, ahol a német nemzetiségi kulturális csoportok – Mezőfalvi Nőikar, Mezőfalvi Német Gyermek és Felnőtt Tánccsoport – mellett vendégként fellépett a Mányi Német Hagyományőrző Táncegyüttes, a Németkéri Német Nemzetiségi Tánc­csoport és a Rozmaring Tánc­csoport Adonyból. A báli hangulatról pedig az Eber Kapelle zenekar gondoskodott.

A fergeteges színpadi műsorok után Molnárné Troppert Máriát, a település német nemzetiségi önkormányzat vezetőjét kérdeztük, miként kapcsolódik a svábság Mezőfalva történetéhez, és hogyan őrzik ezen örökséget?

– Önkormányzatunk 1998-ban alakult. A következő évben megszerveztük az ­első svábbált. Akkor még nem gondoltuk, hogy ilyen sokat megél a kezdeményezés – mondta Molnárné Troppert Mária. – Azóta is fontos a hagyományőrzés. A báli időpont kiválasztásánál szempont, hogy az elődeink által betartott böjti ünnepek után legyen a rendezvény. A másik lényeges dolog: kapcsolódjon a falualapítás ünnepéhez, mivel a Zirci Ciszterci Apátság indíttatására Hercegfalva létrehozásakor földművelő svábok érkeztek a területre. Ezek az emberek már 30–40 éve Magyarországon éltek. Az alapításkor az első családok kilencven százaléka német ajkú volt. A hagyományőrzés és kutatás érdekében először Mór környéki településekkel vettük fel a kapcsolatot. Szár, Pusztavám, később Adony, Rácalmás német klubjai, majd a német önkormányzat is bekerült a kapcsolati körbe. Utóbbiakkal együttműködési szerződést is kötöttünk – tette hozzá Molnárné Troppert Mária.

– Mennyire nehéz a sváb hagyományokat megőrizni?

– Nem ment könnyen, hiszen az évtizedek kimosták az emberek életéből az identitásukat. Egy időben nem lehetett a sváb kultúráról, a sváb származásról beszélni. Tehát egyesek nem merték, mások meg már nem akarták felvállalni nemzetiségüket, annyi rossz élményük volt. Úgy látjuk, a fiatalokban van a jövő. Ők még nagyon fogékonyak, és szeretik ezeket a hagyományokat, a közösséget, amit teremtettünk. Itt is látszik, hogy a közösségnek mekkora megtartó ereje van. Talán erre van a legnagyobb szükség mostanában – zárta gondolatait.

A mezőfalvi németek tehát húsz éve töretlenül próbálják elültetni azt a magot, amelyet annak idején a falualapító őseik hagytak örökül, és amelyet a történelem viharos idejében sem hagytak elveszni. Alighanem a legjobb úton járnak, ha az erre fogékony fiatalságon keresztül próbálják elérni céljaikat.

Erős kötődés

A József nádor által 1811-ben alapított Hercegfalvát (Mezőfalva jogelődjét) svábok lakták. A Mária Terézia idején ide költözöttek szerepet vállaltak a második világháború utáni országépítésből. Az 1946-os nagyarányú kitelepítés ellenére maradt olyan réteg a községben, amely emlékszik elődeire, ápolja hagyományait.