A palacsintás hölgyek újabb bravúrra készülnek húsvétkor

Előtte azonban számot vetettek az elmúlt évi teljesítményükről. Egy összegző megbeszélésre jöttek össze, bejárták a parkot, és gyönyörködtek az általuk készíttetett szabadtéri bútorzattal megújult és a tavaszt váró Duna-parton.

Ezután hivatalosan is átadták a város használatába az elkészült közös kincseiket, Horváth Zsoltnak, Dunaföldvár polgármesterének.

Az esemény kellemes zárásához, Horváth József egy finom, bográcsos halászlét készített az ünneplők számára.

Az elmúlt két év szorgos munkájáról

A társai Gurics Annamáriát azonnal kinevezték szóvivőnek, aki ebben az új pozíciójában is megállta a helyét.

– Két évvel ezelőtt egy Guinness-rekordot szerettünk volna fölállítani. A tervünket megvalósítottunk ugyan, de a híres könyvbe dokumentációs hibák miatt sajnos mégsem kerültünk bele. Bár az akció ötlete hölgyek nevéhez fűződik, de a cél érdekében nagyon sok és kitartó munkát végeztek a férfiak is. Az alap­ötletünk az volt, hogy egy kicsit mozgassuk meg Dunaföldvárt, és vigyünk egy kis színt a városunk életébe.

Korábban már voltak palacsintasütő-akcióink és ez hozta az ötletet, hogy akkor ­csináljuk meg azt nagyban is. Elég jól sikerült, hiszen 48 115 darab készült el belőle. Rengeteg ember munkája nyomán, hiszen óránkénti váltással nonstop végeztük a munkát. Az elkészült finomságokból szinte mindenkinek jutott a környékünkön. Vittünk belőle a kórházakba, a tanintézetekbe, az idősek otthonába, illetve abban a két napban bárki, aki lejött hozzánk, kedvére falatozhatott belőle. Mind egy szálig elfogyott. Az akkori adományokból maradt egy jelentősebb összeg, amit egy Dunaföldvár és Bölcske között vezető kerékpár­útra szerettünk volna fordítani. Ez túl nagy álomnak bizonyult. A remélt pályázat sajnos nem került kiírásra, a pénzünk pedig a megvalósításhoz nagyon kevés volt. Ezért csatlakoztunk a helyi Duna-part felújításához. Ebből az összegből valósítottunk meg egy alkalmi, az ünnepeken használt díszvilágítást, hat szabadtéri asztalt padokkal, egy jól kihasznált pingpongasztalt, és mellette az ilyen helyen is nagyon fontos eszközöket, a szemétgyűjtőket. Ezek az elmúlt évben készültek el. Végignézve az újjászületett parton és mellette a parkon, nagyon sok ötletet tudnánk megvalósítani a még szebbé tételéhez, de a korábbitól így is sokkal kellemesebb hely lett belőle. Nagy szükségünk van rá ebben a megújult küllemében.

Sokan áldoztak a cél eléréséért

Horváth Irén, a csoport vezetője hivatalosan is átadta a szabadtéri bútorzatot a város polgármesterének.

– Köszönjük a város lakóinak és vállalkozóinak, hogy sokan adakoztak a közös céljaink eléréséért. Reméljük, hogy sokan fogják élvezni ezeket a kényelmüket szolgáló felszereléseket, és vigyáznak is rájuk. Természetesen meg van a legújabb ötletünk is. Egy tojásfát állítunk fel, 7020 egyforma méretű, de különböző mintájú tojással a városháza előtt, húsvétra. Tavaly volt egy kísérletünk, akkor 1664 darabbal díszítettünk. Talányos a szám? Ez a mi irányítószámunk! Egy kicsit giniszes, de majd utánanézek, hogy valóban az-e?! – tette hozzá nevetve.

Erre az évre is jut egy rekord

– A díszítést március 29-én pénteken reggel hétkor kezdjük, és este hatkor egy nagyszabású műsorral fejezzük be. Erre az eseményre már jó előre mindenkit szeretettel meghívunk, tenni-venni, díszíteni. A tojások műanyagból készültek. Megvettem és egyenként kifúrtam azokat. A társaimnál már ki vannak osztva, és ők fűzögetik össze, hogy a helyszínen már ne kelljen ilyen babrálással foglalkoznunk. Aznap „csak” fel kell rakni a fára azokat. Ez majd éveken keresztül szolgálni fog bennünket ezen az alkalommal. Nyolcféle színből válogattunk, nagyon szép lesz. Tessék csak nyugodtan számolgatni! Egy tojáson hetvenöt centiméter fonalat húznak át, a feldíszítésre váró fa pedig tizennyolc méter magas. Persze ehhez komoly technikára lesz szükségünk, ezért már javában folynak az előkészületek, és számos felajánlásunk is van a feladat elvégzéséhez. Az öt-hét méteres magasságig gyümölcs­szedő létrákkal, fölötte pedig darus kocsikkal fogunk dolgozni.

„Eredményes munkát végeztünk a tűzről pattant menyecskék ötlete nyomán”

Horváth Zsolt polgármester is tevékeny részese volt annak a nagy munkának, aminek nyomán újjászületett Dunaföldvár Duna-partja és a mellette lévő park.

– Valamikor négy-öt éve megterveztünk valamit, elképzeltünk egy Duna-partot. A megvalósuláshoz az európai uniós és a hazai támogatások mellett ennek a csoportnak a munkájára is szükség volt. Az eredményét láthatjuk az elkészült projektben, és joggal lehetünk rá büszkék. Ebbe a civil kezdeményezésbe már húsz éve betársultam. Egy aktív női csoportról beszélünk, amelynek tagjai mindent precízen megszerveznek, és ügyelnek a hibátlan lebonyolításra. Folyamatosan új ötleteik születnek, amelyek megvalósításával a közösséget erősítik. Tűzről pattant menyecskékről van szó, akik a hasonló akcióikkal másokat is magukkal ragadnak. Ezeket a lehetőségéhez képest a város is támogatja. Eredményorientált munkát végeztünk úgy, hogy közben ­nagyon jól éreztük magunkat. Ezek a hölgyek megmutatták, hogy mitől lehet még élhetőbb a mi városunk, és mi kell ahhoz, hogy még inkább az lehessen ez a település. Ők is a mozgatórugói és integráló ereje a közösségünknek.