Az Afrika-kutató emlékét tábla őrzi

A kisfiút az apai nagyszülők nevelték Dunaföldváron. Itt járt a Templom utcai Nemzeti Oskola azóta leégett épületébe. Innen indult tanulmányaira Kalocsára, Szabadkára, illetve a fiumei tengerészeti akadémiára, majd felfedező útjára Dél-Amerikába, majd Afrikába. Élete mesébe illőnek is tűnhet, hiszen a bihéi fejedelem lányát vette el. A királyi hitves révén beilleszkedett abba a rejtett társadalomba, amelyről aztán egyedülálló ismeretekre tett szert. Jelentős kutatóutakat tett. Elsőként jutott el a Kongó torkolatához. Útjáról beszámolt a londoni Daily News is. A Dél-afrikai utazások című első kötetére, térképeire, leírásaira felfigyeltek Európában is. A Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává, a Bécsi Császári és Királyi Földrajzi Társaság rendes tagjává választották. Egy lázadás miatt azonban a királyi család tagjainak menekülniük kellett. Magyar László 1864. november 9-én halt meg az angolai Ponto de Cujóban. Sírja, családja további sorsa ismeretlen. Dr. Szilasi Ildikó Hermina 2012-ben expedíciót indított végigjárva Magyar László útjának egy részét, s kereste – eredménytelenül – a sírját.

A csütörtöki emléktábla-avatáson részt vettek a Magyar László Gimnázium diákjai és tanárai, az iskola által meghirdetett jubileumi Afrika műveltségi verseny csapatainak tagjai, valamint a Magyar családhoz kötődő Öttömös és Dunaföldvár polgármesterei.

A pénteken tartott ünnepi megemlékezésen a város és intézményeinek vezetői koszorút helyeztek el Magyar László szobránál, utána pedig a diákok színes tudományos előadásokat hallgathattak. Az egyik előadó, dr. Kubassek János geográfus, az érdi Magyar Földrajzi Múzeum igazgatója lapunknak nyilatkozva kiemelte, hogy Dunaföldvár a legstabilabb Magyar László-emlékhely, s a gimnáziumban nem pillanatnyi felindulásból ünneplik Magyar Lászlót, évtizedek óta hűen és igényesen őrzik a névadó emlékét.