A város levegője tisztaságáért

Cserna Gábor a sajtótájékoztatón hangsúlyozta: fontosnak érezte, hogy szót emeljen a város levegőjének tisztaságáért, hiszen sok panasz érkezett a hivatalhoz a légszennyezettség miatt. Ebben a legnagyobb környezetterhelést a város legnagyobb kibocsátója, a Dunaferr tevékenysége adja. A polgármester emlékeztetett arra, hogy a Dunaferr a 2004- es privatizációs szerződésében garanciákat vállalt arra nézve, hogy a környezetvédelmi előírásoknak eleget téve kezeli és javítja a porkibocsátásra vonatkozó értékeket is, de ez a mai napig nem valósult meg.

Éppen ezért arra kéri a vasmű menedzsmentjét, hogy 2018 végéig készítsenek egy olyan helyzetelemzésen alapuló intézkedési tervet, amelyben felvázolják azt, hogyan próbálják meg betartani a privatizációs szerződésben foglalt légszennyezettség csökkentésére és napjainkban a környezetvédelmi előírások betartására vonatkozó előírásokat. A polgármester kiemelte: az itt élők szeretnének normális környezetben, normális levegőjű városban élni. A Járási Hivatal a következő hetekben soron kívüli, helyszíni ellenőrzéseket végez majd, és amennyiben a levegő szennyezettségének határérték feletti értékét tapasztalja, úgy bírságot szabhat ki.

Azonban nem a bírságolás a cél, hanem a város levegőminőségének javítása. Arról is szólt, hogy egyes szakértők szerint évtizedek óta nem megoldott probléma a konverteres acélgyártás során keletkező porkibocsátás megszüntetése, ahogy a zsugorítóműnél sem megfelelő hatásfokkal működik a porleválasztó berendezés. Készültek ugyan intézkedési tervek ezeknél az egységeknél, de azok megvalósítási határideje a 2021-es év végére esik, ami az ügy fontosságát és az egészségügyi kockázatokat tekintve túl távoli határidőnek tűnik.

Tovább élhetnénk

A légszennyezés korunk egyik legnagyobb egészségügyi problémája – írja a Pénzügyi Szemle. A szálló porban lévő káros anyagok nélkül ugyanis Magyarországon akár egy évvel is tovább élhetnénk. Ennél sokkal rosszabb a helyzet Kínában és Indiában, ahol akár 3-4 évet is elvesz az emberek életéből az okozott légszenynyezés. A károsanyag-kibocsátás csökkentése a párizsi klímacsúcson elfogadott fenntartható fejlődési célkitűzések között is kiemelt szerepet kapott. A legutóbbi New York-i klímavédelmi tanácskozáson Áder János köztársasági elnök is beszélt a problémáról. Az Európai Számvevőszék (ESZ) tájékoztatójából pedig kiderül: a légszennyezettségből fakadó egészségügyi kiadások egészségügyben jelentkező tovagyűrűző költségei összességében meghaladják az évi 330 milliárd eurót. Az Állami Számvevőszék csatlakozva az ESZ-hez, 2016-ban tűzte zászlajára a levegőszennyezés visszaszorításának támogatását.