A megszokottnál korábban kezdődhet a szőlőszüret

A korai és a kései fajtákra is egyaránt jellemző, idén jóval hamarabb beérnek, mint ahogy azt eddig megszokhattuk. Az elhúzódó tél és a márciusi fagyok miatt később kezdődött a rügyezés, ugyanakkor a hirtelen jelentkező áprilisi-májusi forrósággal és csapadékosabb időszakokkal hirtelen berobbantak a tőkék, és nemcsak hogy behozta, hanem hetekkel a háta mögött is hagyta lemaradását a szőlő.

Még az idősebb borászok sem emlékeznek ilyen korai szüretkezdésre

Áprilisban 4, májusban 3 fokkal volt melegebb átlagban a vártnál, és a napsütéses órák száma is jóval több volt. A korai érésű fajták virágzása két héttel kezdődött hamarabb a vártnál, szüretüket már megkezdték, helyenként be is fejezték a gazdák. A csaba­gyöngyét már több helyen leszüretelték, de ehető már az esther, a néró és a palatina (augusztusi muskotály) is. Sopronban és Etyeken már szüretelik az Irsai Olivért, Tokajban pedig már augusztusban megindulhat az egyébként csak októberben beérő furmint egyes fajtájainak szüretelése. Az Egri borvidéken kevés terem a korai érésű szőlőkből, viszont a nagy mennyiségben előforduló zefírt, zenitet és zengőt augusztus 20. körül kezdik majd szedni, noha a megszokott rend szerint ezen fajták szüretelése inkább szeptember elejére tehető.

A fehér szőlő bogyója világosabb, sárgásabb lesz, a kék fajták pedig egyre sötétebbek, és megfigyelhető a szemek kifényesedése, amint a növény érni kezd és nő a cukortartalma. A meleg, napos, száraz idő valamennyi fajtának kedvező, így előreláthatólag kiváló mennyiségű és minőségű gyümölcsöt hoz az idei nyár, amennyiben valami szélsőséges időjárási körülmény, mint egy kiadós jégverés, nem változtat jelentősen a termésen. A gombafertőzések már nem fenyegetik a gyümölcsöt, holott a kezdeti meleg és egyben csapadékos idő kiváló táptalajt jelentett a gombás fertőzéseknek. Egy kimondottan esős időszakkal érkező szürkerothadás azonban jelentősen ronthat a várható eredményeken. A szőlőnek állati kártevője kevés van, de a kánikulát preferáló darazsak megdézsmálják a termést, ha azt nem szedik le időben.

Az utóbbi tíz évben nem volt példa arra, hogy már július végén, augusztus elején kezdődjön a szüret, tény azonban, hogy az éghajlatváltozás és az egyre melegebb évszakok eredményeként évről évre korábbra tehető ez az időpont. Ez nem magyar jelenség, a nyugat-európai borvidékeken is megfigyelhető, hogy a húsz-harminc évvel ezelőtti időszakokhoz képest egyre korábbra tolódik a szüret ideje. A csúcsminőségű terméshez a szüret végéig meleg idő, némi csapadék és hűvös éjszakák szükségesek, hiszen a túl meleg esték nem kedveznek a szőlő savszerkezetének. Ha ez megvalósul, minden bizonnyal kiváló évjárat elé nézhetnek a szőlészgazdák. Hasonlóan a tavalyi esztendőhöz, amikor is az 53 ezer hektáros termőterületről összesen közel 450 ezer tonna kiváló minőségű fürtöt takaríthattak be a termelők. Tavasszal a szakemberek azt mondták, vagy minden eddiginél gazdagabb, vagy kifejezetten silány lesz a 2018-as termés. Eddig úgy tűnik, az első jóslat igazolódik be.