Az elektromos járművünk kerékpárnak számít, vagy már segédmotor kategória?

Ezt tudni pedig annál is inkább fontos, mert ezen múlik, kell-e a vezetéséhez jogosítvány, vagy nem. A közlekedésbiztonsági szakértő szerint a KRESZ előírásai értelmében a kerékpár egy olyan, legalább kétkerekű jármű, amelyet emberi erő hajt, és ezt legfeljebb 300 W teljesítményű motor segíti. Az ezt követő járműkategóriára, a segédmotor-kerékpárokra vonatkozó előírásokban az áll: hengerűrtartalma szikragyújtású motor esetén legfeljebb 50 cm3, vagy a legnagyobb hasznos teljesítménye belsőégésű motor esetében legfeljebb 4 kW, a legnagyobb névleges teljesítménye elektromos motor esetén szintén legfeljebb 4 kW. A szabályozás alól kivétel az a pedálos rásegítéssel rendelkező kerékpár, amely külső, folyamatos 0,25 kW névleges teljesítményű elektromos motorral rendelkezik, amelynek teljesítmény-leadása fokozatosan csökken és megszűnik, amint a jármű eléri a 25 km/óra sebességet, vagy előbb, ha a kerékpáros abbahagyja a pedál hajtását. A pedálrásegítés azt jelenti, hogy egyes kerékpárokat olyan elektronikával szerelnek fel, ami érzékeli, ha az ember fárad, és annyira pörgeti a motort, hogy a sebesség állandó maradjon. Ez gyakorlatilag egy tempomat: beállítom, hogy mondjuk 25 km/h sebességgel szeretnék menni, és ha nem tekerek eléggé, akkor a motor adja a hiányzó teljesítményt. Emlékeztetőül pl. a KRESZ szerint lakott területen kívül kerékpárral, ha a kerékpárt hajtó kerékpáros fejvédő sisakot visel, és utast nem szállít, 50 km/óra a megengedett sebesség.

Akkor nevezhetjük kerékpárnak a járművet, ha van rajta pedál, amivel hajthatjuk, és a villanymotor teljesítménye kisebb, mint 300 W. A robogókra hasonlító villanykerékpárok, amelyekre gyárilag nem szerelnek hajtókarokat és pedálokat, nem hajthatók emberi erővel. Így, ha egy ilyennel igazoltat a rendőr, akkor akár jogosan kérheti is a jogosítványt, mivel járművünk nem esik bele a KRESZ kerékpár fogalom meghatározásába.

Az elektromos kerékpárok küllemére nincs egyértelmű szabályozás, így létezik olyan elektromos kerékpár, ami ránézésre robogónak tűnhet, mégis kerékpár. Ami tény, hogy az elektromos kerékpárok motorjai többnyire 240 wattosak, ugyanis a legtöbb országban 250 W a határvonal. A motorteljesítmény pedig meghatározza az elérhető maximális sebesség értékét. Kimondott igazolási kötelem nincs előírva, ám ezeket a műszaki paramétereket érdemes betartani, ugyanis az esetleges balesetnél minden esetben ellenőrzik azokat.

Kaphatók „átalakító készletek”, amelyekkel egy közönséges kerékpár e-kerékpárrá alakítható. Egy ilyen készlet tartalmaz egy hub motoros első kereket, egy „gázkart”, egy vezérlő elektronikát, akkumulátorokat, és a szükséges kábeleket. Ekkor viszont a hajtásmód változik, így átalakítási engedélyköteles lenne. Azt, hogy egy elektromos robogó segédmotoros kerékpárnak vagy motorkerékpárnak minősül, a KRESZ határozza meg: Mivel a 4 kilowattos határt az átlagos hub-motorok (kerékagyba szerelt elektromos motorok) nem érik el, így a tervezési végsebesség a döntő: a vízválasztó a 45 km/h érték. Ami ez alatt van, az segédmotoros kerékpár, ami e fölött, az motorkerékpár – ennek minden adminisztratív következményével együtt.

Fontos megemlíteni, hogy a mozgáskorlátozottak közlekedésére szolgáló gépi meghajtású kerekes szék (ha sík úton önerejéből 10 km/óra sebességnél gyorsabban haladni nem képes) – nem minősül járműnek. Az ilyen eszközökkel közlekedő személyek gyalogosoknak minősülnek a KRESZ szerint.

Az elektromos roller egy játék motorizált változata. Van már közöttük olyan is, amelyiknek a kerékpárokhoz hasonló nyerge van, sőt olyan is, amelyeknek szabályos „műszerfala” van, sebességmérővel és töltésjelzővel. Gyártanak rollert 350, sőt 500 wattos motorral is (jogilag ezek a járművek már segédmotoros kerékpárnak számítanának – vezetői engedély, forgalmi bukósisak, stb.), amelyeknél a motorok többnyire 36 voltosak. Ezekkel akár a 30 km/h lélektani határt is átléphetjük. Ezek az extrák sem változtatnak azonban a jogi megítélésen, amely szerint a roller nem vehet részt a közúti forgalomban.