„Egy vérből valók vagyunk” – interjú Galambos Nándorral

Többen úgy vélik, küldetésetek van, méghozzá összesöpörni a széthullott nemzetet. Vállaljátok ezt a szerepet?

– Igen, sőt Nyerges Attila, a zenekar frontembere és egyben dalszövegírója gyakran hangoztatta is, hogy a zenekarnak az a missziója, hogy a magyarságunkat, identitásunkat visszakapjuk, és ebbe a teljes magyarság beletartozik. Ha a nemzeti összetartozás nem csak egy szólam, akkor a határon belül élőknek éppoly fontos lesz az identitás, mint az elszakított országrészekben. A mai napig tartjuk, ami első lemezünk címe: Egy a hazánk. El kell hinnünk, akik egy nyelvet beszélünk, hogy egységes nemzet vagyunk, és ezért tegyünk is!

„Ameddig azok döntik / Mi ültetjük addig a fenyőt” valljátok a Fenyők című dalban. Hol van a legnagyobb szükség ma a faültetésre?

– Arra mindenhol szükség van. Inkább az a kérdés, hogyan neveljük a „csemetéket”. Bárhol legyünk a világban, magyarként kell nevelnünk. Mi a dalainkkal próbálunk meg ehhez hozzátenni, illetve azzal, hogy azokat eljuttatjuk a világ minden magyar lakta részére.

Lehet, hogy butaság, de úgy érzem, több száz évvel ezelőtt is léteztek Ismerős Arcok, dalokat írtak, s azok mára népdallá szelídültek. Mintha ez várna a ti dalaitokra – gondolok például a Nélküled vagy a Nagypénteken címűre –, mert a nép énekli, de sokszor nem tudják, kié a dal.

– A párhuzamot el tudom fogadni. A dalok szerzői feledésbe merülnek, de fontosabbak is maguk a dalok, semmint a szerzők. Bár szeretném, ha a szerző, aki egyben előadó is legalább életében hadd énekelje a saját dalát. Gondolok itt a Nélküledre, ami tényleg olyan önálló életet kezd élni, hogy mi csak kullogunk mögötte, hogy minket se feledjenek az emberek. De a párhuzam tetszik, ha a dalok fennmaradnak, népdallá szelídülnek, akkor már elérték a céljaikat.

Hogyan indult az Ismerős Arcok zenekar?

– Blues-zenészek voltunk. Négyen alakítottuk az együttest 19 évvel ezelőtt Nyerges Attilával, Práder Vilmossal és Tóth Mihály dobossal, aki helyett még az alakulás évében csatlakozott hozzánk Kovacsik Tamás. A blues olyan zene, amivel szinte mindent meg lehet tanulni. A műfajunk ugyan megváltozott, de abból a bluesból táplálkozunk azóta is. Az első kiadott lemezünkön közreműködött Leczó Szilveszter és Tánczos István, akik később csatlakoztak az együtteshez.

Mondj egy őszintét! Milyen a társaság, milyen velük együtt dolgozni?

– Az az igazság, hogy néha kibírhatatlan a társaság, nehéz elviselni egymást. De gondolj bele, 130–150 évente a koncertek száma, és akkor a próbákról még nem is beszéltünk! Bárkivel is töltsön az ember ennyi időt, az nem könnyű. De azért nagy baj sincs, hiszen majd’ húsz éve együtt vagyunk. Összetartó közösségről beszélek, ami alatt már nem csak a zenekar tagjait értem, hanem a közönséget is. Utóbbi szaporodik, és remélem, hogy soha nem leszünk elérhetetlenek számukra, hiszen „egy vérből valók vagyunk”!

Valóban, bárki odamehet hozzátok, szóba állhat veletek, a sajtó viszont mintha elkerülné a zenekart. Az Ismerős Arcok nem egy futtatott együttes. Elkönyveltek benneteket pártos zenekarnak?

– Egy ideig a Jobbik mellé skatulyáztak be minket, mostanában fideszesként beszélnek rólunk. De ezek mindig csak választások idején értékelődnek túl. A zenekar minden tagjának (nemcsak a zenészekre gondolok) van egyéni véleménye a pártokról, valahova leteszi a voksát, de az nem a zenekar voksa, annak ugyanis nincs. Én inkább úgy fogalmaznék, hogy vannak dolgok, amiket a zászlónkra tűztünk – nemzeti identitás, egységes nemzet, összetartozás –, és ezek mellé sorakoznak fel időnként pártok. Tehát pártokat nem választ a zenekar, viszont a médiumok manapság egyre inkább kötődnek pártokhoz, pártszövetségekhez – talán ezért nem foglalkoznak velünk. Az Ismerős Arcoktól függetlenül a rockzenének mostanában amúgy is kisebb a renoméja a sajtóban.

Miért jöttél a fővárosból Dinnyés­re élni?

– Régi tervünk volt a feleségemmel, hogy közel 45 éves budapesti viszontagság után kiköltözzünk a városból. Nem is a települést találtuk meg először – három évvel ezelőtt – hanem ezt a csodaszép házat. Később feltérképezve Dinnyést és környezetét már nem volt kérdés, hogy ide költözünk. Jó azonosulni azzal, hogy az ember maga vágja fel a tűzre valót, gondozza a fákat, szépen tartja a kertet. Jó az itteni embereket látni, akik mindezt talán több lelkiismerettel végzik a saját portájukon, s jó érezni, hogy – bár „jöttment” vagyok – befogadnak.

Mivel foglalkozik a feleséged?

– Ő gondozza, teszi széppé a kertet, a házat. Emellett olykor Tiffany-tárgyakat készít, tehát nem köti a munkája Budapesthez. Dinnyésen ő is önmagára talált. Úgy vagyunk mi itthon, hogy itt dolgozunk, és itt is élünk, tehát az otthonunk egyben a munkahelyünk is. Fehérvárra járunk színházba, uszodába, Gárdonyban pedig a vásárlásokat intézzük. Dinnyés egy ideális pontja a Velencei-tónak, mert még nyáron is csak szolidan vannak turisták, és őket is a természet vonzza ide – gondolok itt például a madárrezervátumra –, s ennek megfelelően kevésbé tolakodó a jelenlétük.

Ebben a természetes közegben, a dinnyési templomkertben lesz június 10-én, vasárnap családi nap és Ismerős Arcok-koncert.

– Ez egy ideális környezet, ahová családokat vár a falu, hogy egész nap jól érezzék magukat a gyerekek, a szülők, a nagyszülők. Délben kezdik lekvár- és süteménykészítést, majd beindul a játékpark, a gyümölcs- és kirakodóvásár. délután gyermek­előadások lesznek, 19 órakor lép színpadra a Good Company akusztikus zenekar, és ezt követi 20 órakor az Ismerős Arcok-koncert.

Ez amolyan helyi, belső buli lesz?

– Mindenkit várnak a szervezők a megyéből, Fehérvárról, bárhonnan. Teljesen nyitott a családi nap.

Milyen lesz a koncertetek? Új lemezt mutattok be, vagy régi dalokkal ajándékozzátok meg a közönséget?

– A rendszeres látogatóinknak mondom, hogy 2-4 havonta szoktuk a műsorszerkezetet megváltoztatni, és ez a változás most következik be. Most indulunk el egy új programmal, ami a nyarat végigkíséri, és ez tele lesz régi slágerekkel, szemezgetésekkel a közelgő 20 éves jubileum jegyében. Így hát aki még sohasem látott, hallott minket, ezen a koncerten megismerheti az Ismerős Arcokat.