Mit gondolnak a dunaújvárosiak az óraátállításról?

A nyári időszámítás szerint a helyi időt 1 órával előre állítják az adott időzóna idejéhez képest. Elnevezése onnan ered, hogy ez az időszámítás nagyrészt a nyári időszakra esik.

A nyári időszámítás szabályait az Európai Unió 1996-ban egységesítette. Eszerint kontinensünkön március utolsó vasárnapján kezdődik, és október utolsó vasárnapjáig tart. Ennek megfelelően minden évben más dátumra esik, de az átállítás napja mindig vasárnap. Magyarországon márciusban helyi idő szerint 2 órakor előre, októberben nyári idő szerint 3 órakor vissza kell állítani az órákat.

Története

A nyári időszámítás ötlete nem új. Már az ókorban is igazodtak a Nap járásához. Akkoriban a római vízóra az év során a nappal hosszának megfelelő, eltérő hosszú időskálát alkalmazott. Később ez a gyakorlat feledésbe merült, és a 20. század elejéig eltért ettől a gyakorlattól.

Az Angol William Willett 1905-ben azzal az ötlettel állt elő, az órákat nyáron állítsák előbbre a hosszabb nappali világosság jobb kihasználása miatt. Három évvel később beterjesztettek egy törvényjavaslatot ennek egységesítésére, a Brit parlament azonban ezt elutasította. A mesterséges világítás helyettesítésére elsőként Német Császárság és az Osztrák–Magyar Monarchia alkalmazta a nyári időszámítást, amit 1916. április 30-án 23:00-kor vezettek be a két birodalomban. A háború végével az országok visszaálltak a normál időszámításra. A második világháború kitöréséig nem is merült fel a használata.

Az Egyesült Államokban az 1960-as években kezdték egyes államokban az újbóli alkalmazását, ahol szintén egy 1966-os szövetségi jogszabály írta elő a kezdő és befejező dátumot arra az esetre, ha egy állam alkalmazni kívánta a nyári időszámítást. Arizona és Hawaii nem használ ma sem óraátállítást. 2011-ben Oroszország megszüntette az óraátállítást, de 2014-ben a rossz tapasztalatok miatt visszatért az állandó téli időszámításhoz

Magyarországon

Nálunk 1954-57-ben még a munkanapok esti csúcsterhelésekor jelentkező kapacitási nehézségek enyhítésének reményében alkalmazták. Később, 1980-ban újra bevezették villamosenergia-megtakarítási céllal. A hazai villamosenergia-rendszert irányító Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. szerint az óraátállításoknak köszönhetően éves szinten mintegy 120 gigawattórával (GWh) kevesebb áramot használ fel az ország, ami 30-40 ezer háztartás éves fogyasztásának felel meg. Ez összességében mintegy 6 milliárd forint megtakarítást jelent.

Élettani hatások

Sokak számára az óraátállítás kellemetlen közérzettel, fejfájással, figyelmetlenséggel, csökkent koncentrálóképességgel jár, mivel a biológiai órát nem lehet átállítani. Az alvási ciklus is felborulhat. A statisztikai adatok szerint a tavaszi óraátállítás utáni három napban megnövekszik az infarktusos esetek száma. A vércukorszint még az alvási időnek megfelelő, ami nem elég a nappali aktivitáshoz. A csecsemők, a gyerekek és az idősek szervezete nehezebben alkalmazkodik az óraátállításhoz. Különösen megterhelő az évi kétszeri óraátállítás az alvászavarokkal küzdő és a szervi betegségekben szenvedő embereknek.

forrás: Wikipédia

Dunaújvárosban

Közösségi oldalunkon megkérdeztük olvasóinkat, Ők mit gondolnak az óraátállításról? Az egy napig tartó voksolás eredménye szerint az helyiek valamennyivel több mint 70%-a ellenzi az idővel való babrálást, csaknem 30% viszont egyetért, illetve megszokta az átállást.