Hamarosan szigorítanák a B kategóriás jogosítványok megszerzésének feltételeit

A Magyar Közlekedéspolitikai Egyesület úgy véli, ma Magyarországon nagyon alacsony kritériumai vannak a jogosítvány megszerzésének, éppen ezért szigorítanának a vezetői engedélyhez való hozzájutás feltételein, így vissza lehetne szorítani a baleseteket, és színvonalasabb közlekedéskultúra alakulhatna ki. Például emelnék a jogsiszerzéshez szükséges korhatárt, egyúttal pedig a gyalogosok és a kerékpárosok számára is átfogó közlekedési képzést javasolnak.

László több mint négy évtizede dolgozik sofőrként, elmondása szerint a túl fiatal, rutintalan, illetve a túl idős, megkopott érzékeléssel bíró autóvezetőkkel van a legtöbb baj az utakon. Előbbiek közül többen a tapasztalatlanságukból, utóbbiak pedig a rossz látásukból, lassú reakcióidejükből kifolyólag bizonytalanok. Jelentősen ront a helyzeten, hogy az utóbbi időben elszaporodtak a közlekedésben a nagyon erős motorral rendelkező autók, amikkel a kezdő vezetők nem tudnak megfelelően bánni. Lászlónak meg­győződése, hogy a jogosítvány megszerzésekor a mentális alkalmasságot is vizsgálni kellene.

Tanulmánya szerint az autóvezetők 10-15 százaléka renitens sofőrnek számít, akik a szabályokat áthágó, agresszív vezetési stílusukkal a balesetek egyik legvalószínűbb okozói. Az ebbe a kategóriába tartozók úgy vélekednek, hogy rájuk nem érvényesek a szabályok, illetve nekik nem ugyanazon előírásoknak kell megfelelniük, mint a többségnek. Nem tartják be a követési távolságot, a megengedettnél sokkal gyorsabban vezetnek, veszélyes előzéseket hajtanak végre, provokálják a többi sofőrt. Ezen réteg visszaszorítására alkalmazható módszer lehet különféle szankciók alkalmazása, például a pénzbírság, a büntetőpontok, a jogosítvány-megvonás, vagy esetleg a bírságok további szigorítása – olvasható a dokumentumban.

Keller Attila rutinos autóbusz-vezető, ő maga is tapasztalja, hogy a felsőkategóriás kocsikkal közlekedők közül többen szegik meg a közlekedési szabályokat, ritkábban indexelnek a körforgalom elhagyása előtt. Ugyanakkor balesetek nemcsak miattuk történnek, a Magyar Közlekedéspolitikai Egyesület szerint rengeteg olyan ember kap ma jogosítványt, aki alkalmatlan arra, hogy megfelelő mértékben eleget tegyen a közlekedéskultúra szabályainak. A tanulmány megfogalmazása alapján az alkalmatlan vezetők tétovák, rossz a reakciókészségük, nem kellően rutinosak, nem eléggé találékonyak. Továbbá nem rendelkeznek megfelelő ismerettel sem arról a településről, ahol közlekednek, sem a járműről, amit használnak, és nincsenek tisztában a közlekedési szokásokkal. Ezek a sofőrök legalább annyira nincsenek tekintettel a többi gépjárművezetőre, mint a renitensek kategóriájába tartozók.

Keller Attila rámutatott, az indokoltnál lényegesen lassabban haladó autós ugyanolyan káros lehet a forgalomra nézve, mint a megrögzött gyors­hajtó. Mint mondta, rengeteg olyan idős emberrel találkozik az utakon, akinek már talán nem kellene vezetnie. Sokukra jellemző, hogy sötétedés után indokolatlanul és váratlanul erősen fékezgetnek, amikor a túlsó sávban szembejön egy jármű, emellett például nem veszik fel a forgalom ritmusát, feleslegesen lassítanak, körülményesen mérik fel a közlekedési szituációkat. A legrosszabb eset pedig az, amikor valaki érezhetően félve vezet, már-már retteg az utakon, vagyis pszichésen alkalmatlan a sofőri szerepre. – Aztán persze ott vannak azok a fiatalok, akik a szülőktől kapnak egy új, erős autót, és fogalmuk sincs a saját korlátaikról, illetve a jármű tulajdonságairól. Belemennek bizonytalan, életveszélyes előzésekbe. A közlekedéssel kapcsolatban nagy probléma van a fejekben, és ebből a szempontból a szülőknek is komoly a felelősségük. A helyzetet pedig csak fokozza, hogy egyre több az autó az utakon, gyakrabban alakulnak ki torlódások, dugók – jegyezte meg Keller Attila.

Az egyesület szakemberei kifejtették: mivel a statisztikák szerint a fiatalok négyszer annyi balesetet okoznak, mint az idősebbek, a jogosítvány megszerzésének korhatárát emelni kellene, ez lenne az egyik lehetséges szigorítás. Emellett alaposabb, hosszabb, átfogóbb és személyre szabottabb képzésre lenne szükség, fontos lenne továbbfejleszteni az oktatás, valamint a vizsgáztatás formáját. – Óriási probléma, hogy a sofőrök többsége egyszerűen nem ismeri kellőképpen a KRESZ-t – hangsúlyozta Keller Attila. – Jó lenne, ha köteleznék a vezetői engedéllyel rendelkezőket, hogy bizonyos időközönként frissítsék fel tudásukat. A korhatár megemelése sem rossz ötlet, hasonlóképpen segíthet az idősek sűrűbb és szigorúbb alkalmassági vizsgálata is. Ugyanakkor a tapasztalatok azt mutatják, a gyalogosok és a kerékpárosok jelentős részének is erősen hiányosak a KRESZ-ismeretei – fűzte hozzá. A Magyar Közlekedéspolitikai Egyesület ugyancsak azon a véleményen van, hogy átfogó KRESZ-képzést kellene nyújtani a gyalogosoknak és a kerékpárvezetőknek is.

A tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy a mai hazai vezetésoktatás nagy hiányosságokkal küzd. A leendő sofőrök csupán sablonszerű oktatást kapnak, ami nem készíti fel megfelelően az egyént arra, hogy magabiztosan, otthonosan közlekedjen és reagáljon bármilyen közlekedési helyzetre. – Nem biztos például, hogy egy vidéken jogosítványt szerző ember képes helytállni a fővárosi közlekedésben vagy az autópályákon, esetleg külföldi utak során. Az sem biztos, hogy valaki a megszokott autótípustól eltérő jármű vezetésére is alkalmas. A vezetők zöme csak a jogosítvány megszerzését követően találkozik valódi kihívásokkal, amik sokszor balesetbe torkollnak. Ezekkel kapcsolatban további vizsgálatokat kellene végezni és javaslatokat kidolgozni. E szempontokat ugyanis nem szabadna figyelmen kívül hagyni a vezetői engedély megadása során – szerepel a Közlekedéspszichológiai alapvetések című dokumentumban. Mint írják, a közlekedést csak akkor lehetne harmonikusabbá tenni, ha a sofőrök a vezetést nem csupán privát ügyükként kezelnék, hanem a közlekedésre egy olyan közös ügyként tekintenének, amelyben a másikra való figyelmen van a hangsúly.

Az, hogy a fiatalok mennyire felkészült autóvezetők, miért keverednek sűrűn balesetekbe, nagyon összetett kérdés, mondta lapunknak Ikotics István vezetéstechnikai szakértő, aki más szakértőkkel közösen felméréseket is készített az ifjak képzettségéről, baleseteikről.

Megállapításai szerint az okok az alapképzésig vezethetők, de mégsem az oktatókat hibáztatja. Ők egy kötelező tanterv szerint folytatják a képzést, az adott óraszámból és összegből jól elvégzik feladatukat: megtanítják autót vezetni a jelentkezőket.

Azonban a legfontosabb mozdulatok nem automatizálódnak a friss jogosítvánnyal rendelkezőknél! A fiatalok tapasztalatlanok. Aki eljut a vizsgáig, a legjobb esetben is maximum ezer kilométert vezet. Vannak olyan környező országok, ahol a vizsgáig háromezer kilométert is megtesznek a jelentkezők, és még egy kötelező vezetéstechnikai képzésen is részt kell venniük külön tanpályán.

Sajnos, nálunk a kötelező második fázisú képzés sem valósult meg: az, hogy a jogosítvány megszerzése után fél évvel négy­órás képzésre visszahívják a végzetteket. Szükség lenne nagyobb tapasztalatot adó képzésre.

Ne hidd el, hogy tudsz vezetni!

Már felnőtt fejjel, negyvenkét évesen szereztem jogosítványt. Különórákat is kellett vennem, mert lassabban alkalmazkodtam a követelményekhez, mint a fiatalok. Viszont megfogadtam oktatóm tanácsát: ne hidd el, hogy tudsz vezetni, addig ne, amíg nem vezettél százezer kilométert! E tanácson kívül még egy körülmény segített óvatosan vezetni. Első önálló utamon az előttem haladó autó frontálisan karambolozott a szemből előzővel, amibe belerohant a mögötte jövő kocsi is. Három ember meghalt.

Azóta is gyakran megjelenik előttem a három halott autóvezető.

Talán jó lenne vándorkiállításon bemutatni a végzetes balesetek fotóit…

OLVASÓINK VÉLEMÉNYE

Maximálisan el tudom képzelni, hogy a fiatalok több közlekedési balesetet okoznak, mint az idősebb so­főrök. Szerencsés lenne, ha a 17–18 éveseket még a jogosítvány megszerzése előtt felülvizsgálnák, elég érettek-e a vezetéshez?

Szerintem az idősek reflexe túl lassú ahhoz, hogy autóval részt vegyenek a közlekedésben. Sőt, bizonyos kor felett nem is adnék nekik jogosítványt. A fiatalok esetében inkább a vakmerőség okozhat bajt. Van, akinek nem való a vezetés.

Meglep ez a kimutatás. Meg­győződésem volt, hogy az idősebb sofőrök számlájára több kihágást lehet felróni, mint a fiatalokéra. Ettől függetlenül azt mondom, hogy a szépkorúak inkább járjanak tömegközlekedéssel, vagy gyalogosan.