A mozgásról szülés után sem kell lemondani – Tornázzunk a babával!

Néhány hét után azonban mindenkiben tudatosul, hogy ez a test már nem olyan, mint a pici érkezése előtt volt. Hogyan tudjuk szülés után újra formába hozni magunkat, és időt szakítani a rendszeres mozgásra baba mellett? Erről beszélgettem Bőhmné Dániel Alexandrával, aki a 1,5 éves Enikő anyukájaként a kezdetektől beépítette a mozgást mindennapjaikba.

A sport mindig is az életed része volt vagy a terhesség és a kislányod születése óta vált fontossá a rendszeres mozgás?

- A sport iránti szeretet már kiskorom óta az életem része, ami háromévesen az úszással kezdődött. Ez tíz évig szerves része volt az életemnek, majd miután abbahagytam, négy év karate következett. Itt ismerkedtem meg a férjemmel is. A terhesség és a babatervezés időszakában az aktív mozgásformákat mellőztem, mert nem szerettem volna semmilyen megerőltető tornát végezni, nehogy bármilyen probléma legyen. Helyette jógáztam és nagyokat sétáltam.

Szülés után mennyire hiányzott a sport? Milyen mozgásformát kerestél?

- Az első hat hét után kezdtem érezni, hogy szüksége van a testemnek a mozgásra, és én is szerettem volna változtatni azon a képen, ami a tükörből visszaköszönt. Egyértelmű volt, hogy csak olyan mozgásforma jöhet szóba, amit Enikővel együtt tudok végezni. Nem szerettem volna, hogy a közös családi időből vegyek el azzal, hogy én külön járok konditerembe vagy bármi más helyre. Inkább olyan lehetőséget kerestem, ahol Enikővel együtt tornázhatok, ezzel is a kettőnk közötti köteléket erősítve. Először a kanga traininget próbáltuk ki, amit hét hónapos koráig végeztük, majd egy nyereményjáték kapcsán megismerkedtünk az aktív mamival. Mind a kettőt azért választottam, mert a babát hordozva erősítenek az anyukák.

Milyen pozitívumai voltak/vannak ezeknek az edzéseknek?

- Leginkább az, hogy nem éreztem magunkat kívülállónak. Egy olyan közösséghez tartozhat az ember, ahol nem néztek rá furcsán, hogy a hátán viszi a gyereket. Rengeteg tapasztalatot, tanácsot adunk és kapunk. A gyakorlatok pedig úgy állnak össze, hogy kellően átmozgat, de nem fárad el az ember annyira, hogy kidőljön.

Mit tanácsolsz a többi anyukának első lépésként, hogy elinduljanak a mozgás útján?

- A legfontosabb, hogy legyen meg az elhatározás, hogy igenis változtatni szeretnének. Nem könnyű, de ha ezen túllendülnek menni fog. Fontos, hogy legyenek türelmesek önmagukkal, ne várjanak hirtelen és gyors változást, hanem a fokozatosságot tartsák szem előtt, így a kedvük és lelkesedésük is megmarad. Minden apró siker egy-egy önbizalomlökést ad majd, és néhány hónap elteltével, amikor azt a farmert is fel tudod venni, amit szülés előtt hordtál, igazán felemelő érzést és sikerélményt ad.

Mit üzennél azoknak, akik még nem mertek belevágni a gyerkőc melletti edzésbe?

- Ne halogassák tovább és próbálják ki. Nagyon igaznak tartom azt a mondást, hogy „fitt anyuka, boldog baba”, hiszen ha én rendben vagyok önmagammal, kiegyensúlyozottnak érzem magam, akkor az egész család ezzel a pozitív energiával töltekezik. Jó érzés kicsit kiszakadni a napi rutinból és másra összpontosítva feltöltődni, úgy, hogy mindeközben Enikő is velem van. És ha minden kötél szakad, vessük be a neten elérhető, szülés utáni regeneráló vagy baba-mama torna videókat az alvásidőben.