A gyanúsítotti jogok, kihallgatás

Ha a gyanúsított a vallomás tételét megtagadja, figyelmeztetni kell arra, hogy ez az eljárás folytatását nem akadályozza. Ha a terhelt vallomást tesz, figyelmeztetni kell, hogy a vallomásában mást bűncselekmény elkövetésével hamisan nem vádolhat.

A gyanúsítottat figyelmeztetni kell arra, hogy védőt választhat, illetőleg védő kirendelését kérheti. Ha az eljárásban védő részvétele kötelező, a gyanúsított figyelmét arra is fel kell hívni, hogy ha három napon belül nem hatalmaz meg védőt, az ügyész, illetve a nyomozó hatóság rendel ki számára. A gyanúsított jogosult a vallomást megtagadni, de egyes bizonyítási cselekményeknél közreműködésre vagy jelenlétre (kihallgatás, szemle) kötelezhető.

A gyanúsított beismerő vallomása a büntetéskiszabás során nyomatékos enyhítő körülmény, hallgatása vagy a válasz megtagadása azonban nem súlyosító körülmény, illetve az együttműködés ilyen módon történő megtagadása semmilyen joghátránnyal nem járhat.

Ha a gyanúsítottat az ügyész vagy a nyomozó hatóság kihallgatja, a védője a kihallgatáson jelen lehet. Ha a kirendelt vagy meghatalmazott védő nem jelenik meg, ez nem akadálya a kihallgatásnak, amennyiben az értesítés szabályszerűen megtörtént. A kihallgatáson jelen lévő védő a gyanúsítotthoz és a tanúhoz kérdést intézhet. A gyanúsított és a védő a nyomozás alatt azon cselekmények jegyzőkönyvét tekintheti meg, amely cselekményeknél jelen lehetett, illetve egyéb iratokat a hatóság hozzáférhetővé tesz, ha ez a nyomozás érdekeit nem sérti.