Dunaújvárostól északra lépheti át a Dunát a V0-ás vasútvonal

A Jövő Új – Városáért Egyesület (JÚVE) által szervezett találkozó témája nemzetgazdasági szempontból is jelentős, hiszen a kormányzati kezdeményezéssel megvalósuló beruházás stratégiai jelentőséggel bír az M8-as autóút megvalósulásával együtt Dunaújváros és térsége számára is. 

Dr. Mosóczi László, a MÁV-START Zrt. vezérigazgatója, aki egyúttal a kötöttpályás járműgyártásért felelős miniszteri biztos is, azt nyilatkozta a Magyar Vasút Online-nak, hogy még hangsúlyosabbá szeretnék tenni azt a kormányzati és szakmai szándékot, hogy a magyar hozzáadott érték minél nagyobb hányadot érjen el vasúti kocsik, motorvonatok gyártásában. Ebben pedig a Dunaferr is szerephez juthat.

- Dunaújváros és térsége a földrajzi fekvése, infrastrukturális helyzete miatt is stratégiai jelentőségű. Számos hazai és nemzetközi cég van már jelenleg is itt, ami a vasúti fejlesztésekkel együtt még vonzóbbá teszi a térséget. Hogyan látja Ön ezt? 

- A vasúti árufuvarozás Magyarországon meghatározó tényező, hiszen a teljes áruforgalom 20 százaléka a kötöttpályás vonalakon bonyolódik, a 80 százalék pedig döntően közúton vagy egyéb közlekedési eszközökön történik. Korábban ez az arány sokkal jobb volt a vasút javára, de jelen pillanatban ezek az aktuális értékek. Annak érdekében, hogy környezetünket megvédjük, a káros üvegház hatású gázok és egyéb szennyezőanyagok kibocsátását mérsékelni, csökkenteni kell! Tudjuk, hogy a Magyarországon a közlekedés az összes szennyezőanyag kibocsátás 25 százalékáért felelős, ezen belül pedig 98 százalékban a közúti közlekedés, így egyértelműen adódik, hogy a jövő egyik meghatározó közlekedési eszköze a vasút lesz. Annak érdekében, hogy az egyre több szállítandó áru minél nagyobb hányada vasúton kerüljön elszállításra, a hazai vasúti hálózatot fejleszteni szükséges. Itt nem csak a meglévő vasútvonalak kapacitás növelésére gondolok, hanem egy új, a fővárost délről elkerülő vasútvonal építésére is. Hogy miért is van szükség erre? Magyarország a kötöttpályás, de a közúti közlekedés szempontjából is egy tranzit ország. Nagyon sok áru halad át hazánk területén. Jelenleg a vasúti és a közúti hálózat is sugaras irányú, Budapest központú, a Dunát keresztezni pedig csak Budapesten és Baján lehet. A budapesti agglomerációban egyre több személyvonat is közlekedik, így a tehervonatok és személyvonatok szétválasztása szükségszerű. Annak érdekében, hogy a magyarországi teherforgalom növekedhessen, a Kormány 2020-ban arról döntött, hogy egy úgynevezett V0 vasúti körgyűrű fejlesztését kezdjük el, hasonlóan az M0 Budapestet elkerülő közúti körgyűrűhöz. Ennek a projektnek a vezetője a Hungrail Magyar Vasúti Egyesület. 

- Hol tart ez a folyamat? 

- Első lépésben egy megvalósíthatósági tanulmányt, nyomvonal terveket készítünk, majd erre környezetvédelmi engedélyt kell szerezni. Ezután kezdődhet majd a tervezés, illetve a kivitelezés. 

- Adódik a kérdés, miközben a V0 nyomvonala szakmai körökben ismert, az is, hogy Dunaújváros térségében keresztezi a Dunát, de várhatóan hol lépi át azt pontosan, és az mikorra valósulhat meg?

- Valóban, a vasúti nyomvonal kijelölése már megtörtént. Ez a Komárom, Kisbér, Mór, Székesfehérvár, Pusztaszabolcs, Adony, Szalkszentmárton, Kunszentmiklós, Fülöpszállás, Kecskemét, Szolnok útirány, amelynek jelentős része ma is meglévő, használatban lévő vasútvonal. A Dunán egy új vasúti hidat kell építeni, a csatlakozó szakaszokkal együtt, amelyek nagyon rossz állapotban vannak, azokat fel kell újítani. A nyomvonal várhatóan Dunaújváros térségében, attól északra, a város északi csücskénél fogja keresztezni a Dunát. Nagyon nehéz helyzetben van a nyomvonal változatokat kiválasztó tervező, hiszen nem csak gazdasági, forgalmi viszonyokat kell figyelembe venni, hanem település szerkezeti és természetvédelmi szempontokat is. Ez alapján nehezen lehet meghatározni azt, hogy hol van az optimális helye a hídnak. Sokan emlékezhetnek arra, negyven évvel ezelőtt nem volt a Dunán vasúti átkelési lehetőség, ezért a hadsereg a gyakorlatokon itt pontonhidakat épített, amin tehervonatok haladtak át, amelyeknek megvoltak és Szalkszentmárton térségében ma is megvannak a szárazföldi kapcsolódásai. 

A V0 építése, ha a megfelelő pénzügyi fedezet is rendelkezésre áll, 2027-ben kezdődhet. Egy híd építése legalább 3-4 év, és én optimista vagyok a tekintetben, hogy 10 év múlva itt vonat fog közlekedni a Dunán keresztül.

- A közúti közlekedés fejlesztésekben jelentős lépések történtek már a gyakorlatban. A mi térségünkben hogyan tovább?

- A Magyar Kormány deklarálta ugyancsak 2020-ban, de már korábban is azt, hogy Magyarország Kelet - Közép - Európa logisztika elosztó központjává kíván válni. Ennek megvalósulása érdekében már eddig is tett, hiszen 2016-ban az útprogram keretében hazánk gyorsforgalmi úthálózatának jelentős mértékű kiépítését vállalta, amit ütemezetten meg is valósít, valamint további fejlesztési elemekről döntött, amelyek közt ott van például az M81, M8-as gyorsforgalmi út, amely a Komárom, Székesfehérvár, Dunaújváros, Kecskemét nyomvonalon fut. Innen lehet Szerbia, Románia felé továbbmenni, illetve ott lesz az új M44-es csatlakozása is. (Kecskemét és Lakitelek között - a szerk.) Az M81, M8-as tervezése már folyamatban van, megvalósítása még ebben az évtizedben várható. A közúti fejlesztések, a megépülő V0,- mivel mindkettő Dunaújváros térségét érinti északon, illetve délen – továbbá a Duna, mint harmadik tényező, olyan együttállás, amely egy kiváló intermodális logisztikai központ adottságait alapozzák meg közlekedési szempontból.  

- Nem csak a közúti, hanem a vasúti kötöttpályás közlekedés is csatlakozni tud majd az európai hálózatokhoz, bekapcsolva a dél európai kikötőket, és – a háború után – a keleti piacokat is az ellátási láncba…

Valóban a Záhony térségéből várt komoly mennyiségű, Kínából, illetve a Távol-Keletről érkező áruk fogadására sajnos még várnunk kell, hiszen jelenleg a háború miatt nincsen vasúti közlekedés Oroszország és Ukrajna között. Záhonynál csak Ukrajnából érkező árukat lehet fogadni, amely most jelentős volumen, főleg a gabona szállítások tekintetében. 

Ugyanakkor Kína felől jelentős mennyiségű áru  érkezik hajón Görögországba, illetve az adriai kikötőkbe, ezeket az árukat vasúttal fogják továbbszállítani a kontinens belsejébe. Ebben játszik fontos szerepet a Budapest – Belgrád vasútvonal, amely Belgrád után Észak – Macedónián keresztül folytatódik majd Görögország felé. Ezen az új összeköttetésen is  számottevő mennyiségű árú érkezése várható. Annak érdekében, hogy ez a vasúti folyosó jól kihasznált, és erős legyen, az érintett négy ország már megkezdte az együttműködést. Ez Szerbiának ugyanúgy érdeke, mint Magyarországnak, ezért folyamatos a miniszteri szintű kapcsolat is a két ország közt. A vasúti kapcsolatok fejlesztése nagyon fontos napirendi pont volt Lázár miniszter úr szerb kollégájával történt tárgyalásán annak érdekében, hogy koordináljuk a két ország vasútfejlesztési tevékenységét, hogy az említett vasútvonal minél hamarabb üzembe álljon, és ez is része legyen annak a folyamatnak, hogy Magyarország logisztikai elosztó központtá válhasson a térségben.

- A közelmúltban azt nyilatkozta, hogy a hazai járműgyártásban, a motorvonatok gyártásában reális esély van egy körvonalazódó magyar - külföldi közös szerepvállalásra. Egy ilyen vállalkozásba bekapcsolható-e az alapanyaggyártásban érdekelt Dunaferr? 

- Egyik feladatom valóban a hazai kötöttpályás járműgyártás újraindítása. Magyarország korábban híres volt a vasúti járműgyártásról, de sajnos a 90-es években ez a tevékenység abbamaradt. A Kormány 2020-ban arról döntött, hogy a hazai vasúti járműgyártás fejlesztésére közel kétezer milliárd forint forrásra van szükség, és az a cél, hogy ebben a hazai hozzáadott érték minél nagyobb arányban jelenjen meg. Ebben a folyamatban azoknak a cégeknek, amelyek már léteznek Magyarországon és ezzel foglalkoznak, érdekük, hogy adott esetben valamilyen külföldi céggel együttműködve olyan járműveket hozzanak létre, amelyek a magyarországi vasúti igényeket, az utazóközönség igényeit kiszolgálják. 

Járműgyártáshoz alapanyag is kell, úgy gondolom, hogy Dunaújváros méltán híres a vaskohászatáról, az acélgyártásáról és minden bizonnyal – az újra éledő vasmű – részt tud venni ebben a szép programban.

- Mozgalmas időszak elé nézünk, Elnök Úr, köszönöm az interjút!