A fejlett technológia lehetőséget ad a roncsok újrahasznosítására

A hulladékok újrahasznosítása nem új keletű dolog, régóta működő rendszerek és cégek foglalkoznak ezzel. Elég csak arra gondolni, hogy hány évtizede van papírgyűjtés hazánkban. Az autók újrahasznosítása azonban kissé más, hiszen rengetegféle-fajta anyag alkotja a járműveket, és ezeket mindet külön kell választani egymástól. A folyamat bemutatásában a 19 éve alakult Car-Rec Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója volt a segítségünkre. Fórián István elmondta: – A 2004-es uniós csatlakozástól kezdve gyártói felelősséggel tartozik minden cég, aki olyan terméket hoz létre, ami elvileg környezetszennyező. Az autógyártók esetében a gyártói felelősség fokozottan jelentkezik. Ez azt jelenti, hogy az előállítónak kell gondoskodni arról, hogy mi lesz, ha az általa gyártott termék, jelen esetben az autó életútja végére ér. 

Mint megtudtuk, a gyárak többsége nem szeret roncsokkal foglalkozni, és ez nem csak az autókra igaz, hanem a fehér árukra is, mint például a hűtő vagy a mosógép. Ennek okán az európai országok nagy többségében létrejöttek azon nonprofit szervezetek, amelyek átvállalják a gyártóktól ezt a tevékenységet. Így jött létre Magyarországon a Car-Rec az angol autó és az újrahasznosítás szóból alkotva a nevet. 
A cég tehát átvállalja ezt a roncsautó-feldolgozást, és persze van mit, hiszen Magyarországon – a Suzukin kívül – egyik gyár, vagyis az Opel Szentgotthárdon, az Audi Győrben és a Mercedes Kecskeméten sem foglalkozik használtautó-értékesítéssel. Ahány autót értékesít az adott forgalmazó az adott évben, a Car-Rec annyi autót vesz át az adott márkából, egy szerény díjazás fejében, vállalva ezzel az éppen az Európai Unióban érvényes normákat, ami jelenleg 95 százalékos feldolgozást ír elő. 
Az ügyvezető elmondta: – Nemcsak a magyarországi gyártókkal vagyunk szerződéses kapcsolatban, hanem az összessel, így például a Teslával is, amely 174 darabot értékesített tavaly. Ehhez kellett egy átvevői hálózat, amit úgy alakítottunk ki, hogy ne kelljen nagy távolságokat megtenni az életük végére ért járműveknek, ezért minden 50 kilométeres sugarú körben kell lennie egy átvevőnek. Így alakult az, hogy Székesfehérváron és Fehérvárcsurgón vagyunk jelen Fejér megyében. 

A beérkező személyautó jelentős mennyiségű veszélyes hulladékot tartalmaz. Elsőként a gumikat veszik le, majd az összes folyadékot is, legyen az klímafolyadék, üzem- vagy kenőanyag, illetve az összes olaj, akár a motorban, akár a váltóban, akár a hidraulikai rendszerben volt korábban, sőt, még a lengéscsillapítókat is meg kell fúrni, hogy abban se legyen olaj, és persze a szűrőket is ki kell venni, illetve a légzsákokhoz tartozó pirotechnikai berendezéseket is. 
Az ily’ módon hatástalanított, úgynevezett szárazra fektetett roncsok két üzembe kerülhetnek. Az egyik Soroksáron, a másik pedig Fehérvárcsurgón található. Az amerikai filmekben gyakran látni, hogy laposra préselik az autókat. Az említett két üzemben azonban ledarálják a roncsokat 15-25 mm átmérőjű golyókká. 
A cégvezető elmondta: – A keletkező darálmányt különböző technológiákkal, ezen belül például mágneses, vagy éppen fajsűrűségen alapuló szeparáció segítségével különválasztják. Elsőként a vas­alapú fémeket választják le. Az acélgyártás alapanyaga a rozsdás vas, vagyis a vasoxid, mert az öntöttvasból úgy lesz acél, hogy ezzel a módszerrel a széntartalmát csökkentik. Ezt követően jönnek a könnyű- és a színes fémek. Ezek az anyagok a szeparátorokból a kohóba kerülnek. 

Mint megtudtuk, marad egy elég nagy mennyiségű műanyag, amit akár pirolízissel, magas hőmérsékleten szétválasztanak. Így két anyag jön létre. Egy éghető gáz, ami használható a gázmotorokban, és egy nehéz, sűrű, kátrányszerű massza, ami megy a szemétégetőbe. 
A szakembert megkérdeztük, hogyan lehet szabályosan leadni egy járművet. 
Az ügyvezető azt felelte: – Az utolsó tulajdonos csak akkor tudja magát függetleníteni a fizetési terhektől, hogyha egy hivatalos telephelyen leadja a gépkocsit. Ha megteszi, kap egy bontási átvételi igazolást, amivel be kell mennie az okmányirodába, ahol végleg kivonják az autót a rendszerből. 
Az autóleadásból bevétel is ütheti az utolsó tulajdonos markát, tudtuk meg az igazgatótól, aki hozzátette: – A hivatalos telephelyen lemérik a gépkocsit és az éppen akkor aktuális, londoni fémtőzsde áraihoz igazodva kifizetik az autót, úgy 60–87 forintot kilónként, de csak úgy, ha a fődarabok bent vannak a járműben. 
A szakember azt is elmondta, hogy lényegesen több roncs­autó képződik, mint amennyi bejut a feldolgozóüzemek egyikébe, ugyanis vagy a nem regisztrált, illegális bontók szedik szét és adják el alkatrészenként a hozzájuk kerülő autókat, vagy a fekete export útján kikerülnek az öreg járművek kevésbé fejlett országokba, hogy ott még fussanak pár kilométert.