Bírósági per helyett békéltető testület

A békéltető testületek hazánkban 1999 elején alakultak, aminek az volt az alapvető célja, hogy olyan gyors, független szakmai és olcsó vitarendezési lehetőséget adjanak a fogyasztóknak, amelylyel elkerülhetik a bírósági eljárások útvesztőit, igényeiket azonban hatásosan tudják érvényesíteni. A testület eljárásának célja, hogy a fogyasztók és a gazdálkodó szervezetek, azaz a vállalkozók között felmerült vitás ügyeket a felek között egyezséggel zárja le. Ha nem jön létre egyezség, akkor a békéltető testület a határozatával dönti el az ügyet, amelynél figyelemmel kell lennie a fogyasztói jogok gyors, hatékony és egyszerű érvényesítésére – olvasható a Bekeltetes.hu weblapon. A fogyasztók és a tisztességes vállalkozások védelme érdekében az Innovációs és Technológiai Minisztérium azt a célt tűzte ki, hogy növelje a fogyasztóvédelmi intézményrendszer hatékonyságát – közölte a szaktárca.

Felhívta a figyelmet arra, hogy az Országgyűlés által a közelmúltban elfogadott törvénymódosítással egységessé és hatékonyabbá válik a kereskedelmi és iparkamarák által működtetett békéltető testületi rendszer. Ezután is működnek testületek a fővárosban és minden megyeszékhelyen, de a jövőben azonos gyakorlatot követve végzik majd az ügyek gyors és ingyenes megoldását. A tárca szerint a kamarai és békéltető testületi javaslatokon alapuló módosítással megerősödik és hatékonyabbá válik a békéltetés. Az új előírások bevezetésével egyszerűsödik a testületi tagok kiválasztása, ugyanis mostantól álláspályázaton bárki jelentkezhet, aki a szakmai és jogszabályi feltételeknek megfelel. A tagokról és a testületek elnökéről a fogyasztóvédelemért felelős miniszter dönt. A változás a vállalkozásoknak is kedvező lesz: országos eljárási szabályzat készül, amellyel egységes gyakorlat alakul ki mind a húsz békéltető testületnél. A törvénymódosítás további célja a fogyasztóvédelem hatékonyságának javítása a határon átnyúló ügyekben, a fogyasztóvédelmi hatóság hatásköre például kibővül az online kereskedelem felügyeletére is. Ez azt jelenti, hogy a hatóság jogsértés esetén elrendelheti a tartalom eltávolítását az adott honlapról, felkérheti a tárhelyszolgáltatót a felület eltávolítására, a hozzáférés letiltására vagy korlátozására.

A Budapesti Békéltető Testület is tájékoztatást adott az első fél évéről. A hat hónap alatt csaknem háromezren fordultak segítségért a fővárosi testülethez. Ebből 563- an fogyasztóvédelmi tanácsot, 2366-an a testület díjmentes eljárását kérték vitarendezés céljából. Mindeközben a Budapesti Békéltető Testület ellátta az online nemzeti tanácsadó pont feladatait is, és a digitális fogyasztóvédelemben is segítséget nyújtott. Mint külön erre kijelölt szervezet, határon átnyúló online vitákban is döntött. Összeállításukban kiemelték, hogy szükséges a vállalkozások felkészítése a 21. századi fogyasztóvédelemre.