Óvadék – új szabályok szerint

2018.09.16. 08:00

A jogintézmény nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, egyre ritkábban alkalmazták

Főleg a büntetőügyek kapcsán ismerős a közvélemény számára az óvadék, amivel a gyanúsított „megválthatta” az előzetes letartóztatását és szabadlábra kerülhetett.

duol.hu

Az új büntetőeljárási törvény (Be.) teljesen megváltoztatta az óvadék funkcióját, erről adott ki tájékoztatót a birosag.hu. A legfontosabb tudnivalókat dr. Frech Ágnes, a Be. hatályosulását támogató munkacsoport elnöke foglalta össze.

Korábban az óvadék önálló kényszerintézkedésként szerepelt, és alapvetően az előzetes letartóztatás kiváltására, valamint a terhelt jelenlétének biztosítására szolgált – emelte ki bevezetőjében. Az utóbbi évek tapasztalatai azonban azt mutatták, hogy ez a jog­intézmény nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, és egyre ritkábban alkalmazták. Ez indokolta az új szabályozást. Az óvadék funkciója a jelenlét biztosítása mellett immár alapvetően a távol tartás és a bűnügyi felügyelet – mint kényszerintézkedések – szabályainak megtartatását szolgálja. Önállósága megszűnt, és kizárólag az említett kényszerintézkedésekhez kapcsolódhat. Így például, ha a bíróság bűnügyi felügyeletet rendel el és magatartási szabályként előírja, hogy a terhelt nem hagyhatja el a lakását, akkor ennek betartatására alkalmazható a terhelt mozgását nyomon követő technikai eszköz, másrészt az óvadék. Ez a kettő együtt is elrendelhető.

Az óvadék a terhelt vagy a védő indítványára állapítható meg, a bíróság ezt hivatalból nem rendelheti el az eljárás egyik szakaszában sem. Az óvadék felajánlásával letartóztatás helyett enyhébb kényszer­intézkedés alkalmazása, vagy enyhébb magatartási szabály megállapítása rendelhető el. Az említett bűn­ügyi felügyelet esetén például a korábbi házi őrizet helyett elegendő lehet annak előírása, hogy a terhelt minden héten egyszer jelentkezzen a rendőrkapitányságon.

Az óvadék felajánlása esetén a bíróság kétféle döntést hozhat: vagy elutasítja az indítványt, vagy megállapítja az óvadék összegét, amely nem feltétlenül azonos a felajánlott összeggel. Az óvadék letételekor a bíróság enyhébb kényszerintézkedést, illetve enyhébb magatartási szabályt állapít meg. Az óvadék csak pénz lehet, legkisebb összege ötszázezer forint. A bíróság óvadék felajánlása esetén a mérték meghatározásánál elsősorban a gyanúsításban szereplő bűncselekmény tárgyi súlyát, valamint a terhelt személyi körülményeit, vagyoni viszonyait veszi figyelembe. Az óvadék összegét leteheti a terhelt, vagy meghatalmazott képviselője, illetve védője is. A bíróság által megállapított összeg ellen fellebbezni is lehet.

A munkacsoport vezetője elmondta, hogy az óvadék visszajár, amennyiben megszűnik az a kényszerintézkedés, amelynek biztosítására szolgál. Ha a távol tartásra vagy a bűn­ügyi felügyelet leg­enyhébb formájára sincs már tovább szükség, akkor az óvadékot letevőnek az összeg nyomban visszajár. Ez azért jelentős változás a korábbi törvényben szabályozott óvadékhoz képest, mert menet közben is, nemcsak az eljárás jogerős befejezését követően kapható vissza.

Ugyanakkor az óvadék összegét a terhelt elveszti, ha az eljárás során elérhetetlenné válik, vagy ha a számára előírt magatartási szabályokat súlyosan megszegi. Ilyen lehet például, ha a tárgyaláson nem jelenik meg, ha engedély nélkül elhagyja a lakását vagy a számára tartózkodási helyként kijelölt települést, illetve ha a tilalom ellenére felkeresi a sértettet.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!