Négynapos munkahét: jöhet?

A modern technológia térnyerése jelentősen csökkentette a különféle munkafolyamatok idejét, emiatt pedig sok helyen többé nem szükséges öt napon keresztül elvégezni azt a munkát, ami gyorsabban, hatékonyabban is teljesíthető. A ma is jól ismert és hatályban lévő ötnapos munkahetet korábban a gyári munka menetéhez igazították, azonban az irodai pozíciók többsége ma már nem feltétlen igényli az ötnapos munkát. Csakhogy az új koncepció felvetésekor nem csak a jobb teljesítményt, de az alkalmazottak munka–magánélet egyensúlyát is figyelembe vették.

Az ötnapos munkahetet itthon 1981-ben vezették be, azelőtt heti hat napot kellett dolgozni, így az emberek a szombati napot is munkával töltötték. Ez rendkívül fárasztó és megterhelő volt, a kétnapos pihenő bevezetése ezáltal igazi felüdülés volt a dolgozók számára. A nemrég elterjedt négynapos munkahétnek is a beosztottak hangulatának, mentális egészségének, így koncentrációjának és munkahelyi produktivitásának növelése volt a cél.

A négynapos munkahetet eddig csak kisebb, főleg külföldi cégek vezették be, azonban a tapasztalatok többségükben pozitívak. Az előnyök közé tartozik egyebek mellett, hogy csökkenti a költségeket, mind a munkáltató, mind pedig a munkavállaló részéről. A munkaadó számára ugyanis az üzemeltetési díjak mérséklődnek, a dolgozók számára pedig csökkennek az utazásra, ingázásra szánt kiadások. Ezenkívül a háromnapos hétvége pozitív hatással van a mentális egészségre, és csökkenti a kiégés kockázatát is, hiszen a munkavállalóknak több idejük van a feltöltődésre.

Nem csak előnyei vannak a heti négynapos munkának. Számos szektorban komplikált lenne az átállás. A vendéglátásban, kereskedelemben nem lenne kifizetődő, az egészségügyben pedig egyszerűen lehetetlen lenne bevezetni a négynapos munkahetet, de az átállással az ügyintézési időt is megkurtítanák, ami valószínűleg sok kellemetlenséget okozna az embereknek. A megrövidült munkahét továbbá nem minden esetben jelenti a ledolgozandó órák rövidülését, így a legtöbb helyen napi 10 óra munkával kellene kiváltani az ötnapos rendszert.

Magyarországon eddig a Libri-Bookline vezette be hivatalosan a négynapos munkahetet, a szisztéma öt hónapos tesztelése után, idén júniusban. Itt az alkalmazottak a 4 nap során 34 órát dolgoznak, a bérük pedig változatlan. A könyvkereskedő vállalat mellett a Magyar Telekom is belekezdett a rendszer tesztelésébe, azonban hivatalosan még nem állt át.

Azok a cégek, amelyek váltottak, pozitív tapasztalatokról számoltak be mind a munkahelyi légkörről, mind pedig a dolgozók teljesítményéről. A négynapos munkarend tehát nem csak elméletben hangzik jól, gyakorlatban is remekül működik, legalábbis eddig.

Forrás: novekedes.hu

penzcentrum.hu

vg.hu