Kövessétek a példámat! – erre buzdít mindenkit Sanyi bácsi

– Elsősorban jó kívánságként mondtam ezt a barátaimnak, hogy ők is legalább ezt a kilencven évet érjék el jó egészségben. Meglátják, hogy akkor nem fogják tehernek érezni a kort és az idő múlását, ahogy most én sem – vágott mindjárt a közepébe Sanyi bácsi. Hozzátéve: – Mi lehet a titka a hosszú életnek? A genetika szerintem mindenképpen, de talán a legfontosabb az egészséges életmód. Fiatalkorom óta folyamatosan tevékenyen éltem az életemet. Sportoltam, a futball volt a kedvencem, amit máig is szívesen nézek. 

– Parasztcsaládból származom, ezért szőlőnk és szántóföldünk is volt. Ezeknek a megmunkálásában, amikor csak tehettem, mindig részt vettem. Nem volt egyszerű, hiszen majdnem harmincéves koromig iskolába jártam. 

A kertészkedés 

– Ez nem csak egy szólam volt az életemben, hiszen a saját kertemben is mindig elég tennivalót találtam, amit szívesen végzek a mai napig. Örömmel foglalkoztam a szőlővel, amihez egy pince is került, körülötte pedig egy kis gyümölcsöst is kialakítottam. A konyhakerti növényekkel is barátságban voltam. Ősztől tavaszig adtak munkát eleget. A feleségem, Marika volt itthon a főkertész, én csak támogattam őt a munkájában. 

Egy speciális életmódtanáccsal is kiegészíthetjük ezt: „Tartsanak libákat, és hosszú életűek lesznek!”. Sanyi bácsi portáját egy óriási ribilliót keltő, harcias kutya uralja, aki a belépésem pillanatában egyből fölmászott a hátamra, de szerencsére a gazda pisszentésére megszelídült. 

– Ne féljen tőle, ha itt vagyok! Ő nálunk egy igazi családtag. Korábban másfajta állatokat is találtál volna nálunk. Volt egy olyan időszakunk is, amikor libákat is tenyésztettünk a saját kertünk végében lévő egyholdas területen... Két, nyolcvanas turnusban nevelkedtek az év folyamán – mondja Sanyi bácsi. 

– A holdvilágnál vágtam nekik a füvet, mert másnap mentünk dolgozni, így aztán nagymama adta oda nekik és a vizükről is ő gondoskodott. Rengeteg munkával járt, nagyon nehéz időszakunk volt – egészítette ki a történetet Marika néni, az ünnepelt felesége. 

– Fiatalabb korunkban a tyúkok, kacsák és libák mellett disznókat is neveltünk – vette vissza a szót a szülinapos. – Ahogy egy ilyen mezőgazdasági területen szokott lenni, mindenfélével foglalkoztunk. Szívesen bántam velük, mert szerettem őket. 

Nem bújt el a munka elől 

– A műszaki egyetemen szereztem diplomát. Három munkahelyem volt, és mindegyiket itt Dunaföldváron találtam meg. Hazahúzott a szívem a diploma megszerzése után. A Kendergyár bútorlapüzemét vezettem, megtaláltam benne a számításomat. 

A kertbarát klubról 

– Tizennégy évig vezettem a klubot. Az országos elnökségnek is tagja lettem. Ahhoz, hogy jó közösség alakuljon ki, nekik való programokat kellett szervezni. Folyamatosan segítettük a tagjaink kertészeti továbbképzését. Mellette a szórakozásukra is módot adtunk. Az időnket nemcsak itthon töltöttük, hanem mivel a kertbarátmozgalom az egész országunkat behálózza, akivel csak lehetett, fölvettük a kapcsolatot. Meglátogattuk őket és mi is szívesen vettük, amikor ideérkeztek. Európát is bejártuk. 

A szabadidő 

– Ilyen sűrű elfoglaltságsorozat mellett, amit a főállású munkahely, a magángazdaság és a közösségi munka adott, a családra is kellett időt szakítanunk. Szerencsére azt is meg tudtuk oldani. Évente egy-egy hétre még nyaralni is elmentünk. Legjobban a Balatont szerettük. És itt megint csak a kertbarát klubot kell emlegetnem, hiszen velük is szerveztünk olyan alkalmakat, hogy közösen is el tudjunk látogatni a fürdőhelyekre. 

Így pihennek most 

– Az egyik fő programot a tévénézés adja, a másikat még mindig a ház körüli tevékenység jelenti. Őszig a kertben találtam feladatokat, a tél során az elég nagy udvarban is van rá lehetőségem. Itt elöl minden be van telepítve nagyon szép virágokkal, ezért akár azt is lehet rá mondani, hogy virágoskert lett belőle. Ezek után el lehet képzelni, hogy bőven szükség van a karbantartási feladatok ellátására, a metszésekre, és az év során a további gondozásokra. A lakásban is gyönyörű, most télen is virágzó növényeket tartunk, amiket a feleségem ápol. Bennünket az unatkozás soha nem talált meg, számunkra az ismeretlen fogalom maradt.