Vihar után

Az augusztus eleji szupercellának áldozatul esett az út túloldalán lévő szomszéd hatalmas, szerinte százéves, nyárfája. Az első döbbenetet viták sora követte, kinek a dolga Eszterék jobb oldali szomszédja megrongálódott kerítésének helyreállítása, kinek szóljanak a faóriás törzsében élő méhek befogására, mi legyen a felaprított, de így is méretes rönkök sorsa? Egyáltalán, kár-e a fáért, hiszen csak nyárfa, mégpedig szerintük az allergén fajtából, amelyik a tavasz vége felé virágával vastag vattaszerű réteget képez mindenütt, ahová a szél elfújja a bolyhait.

A hozzá nem értők párbeszéde kerekedett ki a katasztrófaelhárítók tüsténkedése közepette, akik azon fáradoztak, hogy a közlekedési utat szabaddá tegyék a kidőlt fától a gépjárművek számára. A helyszínre érkezett a falu polgármestere, rendesen összekeverte a fejeket abban a tekintetben, hogy kinek mit kell vállalni a károkból, közben azon zsörtölődött, hogy a hivatalnak épp elég kiadás lesz a települést jelző tábla ismételt helyreállítása, amit három héttel előtte újítottak fel százezer forintért.

Eszterék kertje is megsínylette a vihar pusztító erejét, a kékszilva-fára rádőlt a fosószilva-fa, a szalonnasütő melletti fehér akác úgy hasadt ketté, mintha villám csapott volna bele. Van a szomszédnak még egy hatalmas nyárfája, ami már korábban esélyesnek látszott a kidőlésre, és jaj annak, aki és ami felé veszi majd az irányt.

Valahogy meg kellene szabadulni tőle, mielőtt megtörténik a baj

Eszter emlékeiből feltört egy kép, amikor ugyane helyütt nagyanyjával összebújva várták, hogy vége legyen az égi háborúnak, és közben azt mondogatták, Jézuska most segíts meg! Az imájuk hatott, senkinek és semminek nem lett baja.

Többen úgy vélik, hogy a nyárfa az allergia fő okozója, és emiatt sok fa áldozatul esik, ugyanis a hazánkban őshonos rezgő, a fehér és fekete nyárfa sok helyen fellelhető. A jegenye és a kanadai nyárfa már hibrid faj. Szélbeporzású virágát február végétől április végéig szórja nagy mennyiségben, de a közhiedelemmel ellentétben alig okoz allergiát. A levegőben kavargó magszőrök csak mechanikai ingert okozhatnak a szem kötőhártyáján. A mélyebb légutakba a 20 mikronnál kisebb részecskék juthatnak be, ezek a magszőrök viszont szemmel látható nagyságúak. Igaz, hogy a különböző pollenek a magszőrökön megtapadhatnak, így azok csoportos, nagyobb távolságra való eljutását segíthetik. Mivel a nyárfa intenzív pihehullatása egybeesik a pázsitfűfélék virágzásával, így az esetek nyolcvan százalékában inkább a fű virágpora okozza az allergiás tüneteket.

Sokakat meglep, hogy a kertünkben növő, akár saját ültetésű fák fölött sem rendelkezünk teljhatalommal. Pedig ez nem is olyan nagy baj! Díszfák esetében a tíz centiméternél nagyobb törzsátmérővel rendelkező fapéldányok kivágásához engedélyt kell kérnünk az önkormányzattól. A gyümölcsfáknál nem tíz, hanem húsz centiméter törzsátmérőtől számít engedélykötelesnek a fa kivágása. Más a helyzet, ha védett fáról van szó, vagy ha harminc centiméternél nagyobb törzsátmérővel bíró fára emelnénk a baltát. Ezeknek a példányoknak a kivágásához csak akkor kaphatunk engedélyt, ha a növénynek rossz az egészségi állapota, balesetveszélyes, vagy csak a fa kivágásával lehet végrehajtani valamilyen szükségszerű építési munkálatot. Ha nem kapjuk meg az engedélyt, ennek ellenére kivágjuk a fát, akkor komoly büntetésre számíthatunk – nézett utána a dolgoknak Eszter.