Izgalmas kérdések merülnek fel az informatikától a Hunyadiakig

Szentgyörgyi-Pirkó József Miskolcon, a Földes Ferenc Gimnáziumban érettségizett, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen diplomázott, majd az Óbudai Egyetem doktori iskolájának hallgatója volt. Az Energiatudományi Kutatóközpont munkatársa. Ez a kitűnő, nagy múltú kutatóintézet eredetileg a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Központi Fizikai Kutatóintézet (röviden: KFKI) tagja volt. Később MTA EK néven önálló intézménnyé alakult, majd átkerült az Eötvös Loránd Kutatási Hálózathoz. Eredetileg programtervező matematikus, informatikus, de számos egyéb dologgal is foglalkozik. Főként informatikai tárgyú könyveket ír, például programozási nyelvkönyveket, lexikonokat. Emellett érdekes témájú regényeket, novellákat is, amelyek műfaját nem egyszerű meghatározni. Ahogy ő fogalmaz: „talán azt mondhatnánk, egyfajta, felnőtteknek szóló XXI. századi, meghökkentő mesék.” Első könyvei tudományos és informatikai jellegűek voltak, közülük a legjelentősebbekből szinte minden szakirányú felsőoktatási intézményben tanítottak. Sok mai informatikus okult belőlük. Több szaklexikon szerzőjeként, főszerkesztőjeként is dolgozott. Közülük legsikeresebb az Informatikai tudástár, amelyben számos tanár közreműködött az ELTE Informatikai Karáról. Regényeit néha William Scrawler írói álnéven jegyzi. Szerzőként, társszerzőként, főszerkesztőként, lektorként több mint ötven könyvben működött közre. Emellett még szívesen ír zenéket és készít festményeket.

– Rengeteg dologgal foglalkozik. Minek tekintsük, matematikusnak vagy írónak?

– Elsősorban informatikus, matematikus vagyok, de sok minden érdekel. A magyar történelem, az egyetemes történelem, a földi élet kialakulása, a csillagászat, és nagy kedvencem a zene, elsősorban a rock mindenféle válfaja, ugyanakkor a komolyzene is. Magam is játszom billentyűs hangszereken, sőt, zenét szerzek, persze teljesen amatőr alapon. Ritkán fellépést is elvállaltam. Érdekes élmény, amikor a szintetizátor-játékomra táncolnak.

– Mielőtt kitérnénk az írói munkásságára, beszéljen arról, mivel foglalkozik a Magyar Tudományos Akadémia munkatársaként?

– Elsősorban különféle programokat fejlesztek, fizikai, tudományos fejlesztésekben, számításokban működök közre. Munkáimról összefoglaló ismertetőket írok. Nagyon kedvelem a kollégáimat, akik kitűnő szakemberek. Baráti munkaközösségben dolgozunk.

– Három regényét egy trilógiába foglalta össze. A halhatatlan, A titkok birodalma, majd az Elvesztett emberiség című regények érdekes témákat feszegetnek. Igen érdekes feldolgozásban, hiszen a tudományos kutatások a fantázia világával keverednek.

– A halhatatlan című regényben II. Richárd angol király halálának máig tisztázatlan körülményeire próbáltam egy érdekes verziót adni. Egy mai, valamelyest krimi és misztikus hatásokat is tartalmazó történetben, amelyben a szálak visszanyúlnak a középkorig, de még hatszáz év után is éreztetik a hatásukat. A hitelesség kedvéért több forrásmunkát is elolvastam.

– A titkok birodalmában még messzebbre nyúlik vissza a történelemben…

– Igen, ez az ókori Egyiptomtól napjainkig tart. Az ókor elveszett, titkos nyolcadik csodájáról szól, amely szintén mindmáig érezteti hatását.

– Az elveszett emberiség még több távlatot nyit…

– Az elveszett emberiségben néhány olyan kérdésre kaphatunk választ, amelyeket az előző részekben nyitva hagytam. Emellett arról is olvashatunk, amely kérdés sokszor mindannyiunkban felmerül: vajon a földi életnek hányadik generációja lehet a mienk? Az evolúció az emlősöknek kedvezett. Belőlük fejlődött ki az ember. Isten teremtette, hozta létre e folyamatot, mások szerint az anyagi, öntörvényű fejlődés eredménye mindez. E folyamat a múltban akár többször is megismétlődhetett, s nem feltétlenül az emlősökből kiindulva. S ha a korábbi emberiségek maguktól vagy bármilyen környezeti hatástól kipusztultak, akkor millió évek múltán minden nyomukat elnyelte az idő. Gondoljuk el, mi lenne a mi civilizációnkkal ezer év múlva! És millió évek után?

– Mennyire vonatkozik mindez a mi korunkra?

– Kis mértékben, hiszen inkább csak érdekes, múltbeli történetet szerettem volna írni. Néhány rész azonban a mi jelenünkre hasonlít, ezért többen valamiféle, a mai világra is vonatkozó üzenetként is értelmezték. Eredetileg nem volt ilyen célom, egy kivétellel, a fizikai és lelki tartalékaink felélése egyre veszélyesebb mértéket ölt. Mert azt bizonyosnak vélem, hogy az emberiség napjainkban öngyilkos életmódot folytat, nem kíméli környezetét.

– Beszéljünk néhány szót a készülő enciklopédiáról is. A teljes Magyar Rektori Konferencia, vagyis a felsőoktatási intézményeket vezető rektorok testülete megszavazta e nagyszabású enciklopédia létrehozását. Olvastam az elképzelését, miszerint ez hasonló lenne egy mesterséges agyhoz.

– Abban az értelemben, hogy a teljes magyar informatikai tudást igyekeznénk beletölteni. A felhasználó pedig úgy érezné, mintha a tudása kiegészülne egy intelligens háttérmemóriával, amelyben minden felmerülő kérdésre teljes, a tudomány mai állásának megfelelő választ kap. A megvalósulásnak pedig egyelőre pénzügyi, finanszírozási akadályai vannak, hasonlóan, mint sok jó magyar találmány, terv esetén. Pedig szerintem mindannyiunknak jó lenne, ha a jelenleg bennünket körülvevő informatikai világban egy jó iránytű mutatná mindig a helyes utat. A népszerű internetes lexikonokkal szemben olyan választ adna, amelyet hitelesen felhasználhatnánk.

– A történelem a másik kedvenc területe: számos nyitott kérdést sikerül manapság a genetika segítségével tisztázni. A legfrissebb genetikai vizsgálatok alapján bizonyítottnak látszik, hogy az Árpád-házi királyaink eurázsiai származásúak és nem finnugorok.

– Hasonlóan izgalmas téma most az, hogy a székesfehérvári királyi temetőben egykor összeömlesztett csontokból ki lehet majd választani Hunyadi Mátyás csontjait. Hunyadi Mátyás fia, Corvin János és unokája Horvátországban van eltemetve. Szerencsére, a horvátok együttműködésének köszönhetően a magyar kutatók DNS-mintát tudtak tőlük venni. Ez alapján megállapítható lesz, hogy Székesfehérváron mely csontok Hunyadi Mátyásé. Ez hozzájárulhatna ahhoz, hogy újraépíthessék Székesfehérváron az Árpád-házi királyaink temetkezési helyéül szolgáló, a törökök által elpusztított bazilikát. Ebben újra méltó helyre kerülhetne valamennyi, egykor ott eltemetett királyunk, így Mátyás síremléke is. Sőt, az is kiderülhet, hogy melyik nép szülöttje, hiszen a románok és a szerbek is magukénak tekintik Mátyás királyt. És még egy előny, tisztázni lehetne, hogy mendemonda vagy valóság, hogy Hunyadi János valóban Zsigmond király törvénytelen fia-e.