Jól látni és láthatóvá válni

Ne feledkezzünk meg róla, ködben nem elég a nappali menetfény használata, hiszen a hátsó helyzetjelző lámpák olyankor nem működnek. Tehát rossz látási viszonyok között, esős időben, de szórványködben is be kell kapcsolni a tompított világítást, hogy a hátulról érkezők is hamarabb észlelhessék az előttük haladót.

Rossz látási viszonyok között a járókelők észlelése is nehezebb, és a gyalogos sem feltétlenül veszi észre a kivilágítás nélkül vagy rossz világítással érkező járművet.

Ködben a látótávolság javítható az autó ködfényszórójának a használatával, persze elsősorban este. Lényegében helyzetfüggő, hogy milyen világításkombinációval a legjobb haladni: nagyban függ a köd sűrűségétől, a talajhoz közeli vagy szórtabb, magasabban kezdődő jellegétől. A távolsági fényszóró bekapcsolásával azonban durva fényfalat emel a sofőr, amely szinte átláthatatlan, ezért ezt menet közben ki se próbáljuk. Van olyan köd, amikor elég a tompított fényszóró használata, máskor szerencsésebb kiegészítő fényként bekapcsolni a ködfényszórót. Ez utóbbi hatékonysága nagyban függ az autó típusától, a ködfényszóró beépítési magasságától. Annál hatékonyabb, minél lejjebb van, mert úgy be tud világítani a köd alá, így nő a látótávolság. Előfordul olyan köd is, amelynél a legnagyobb látótávolság csak a ködfényszóró használatával érhető el, mert a tompított fényszóró fénye is zavaró reflexiókat gerjeszt, tehát jobb lekapcsolni, azaz helyzetjelző és ködfényszóró használatával haladni, de csak olyan tempóban, amelyet a belátható távolság enged.

Ködben nagyon megfontoltan haladjunk, a megfelelő sebesség megválasztásához segíthetnek az útfelfestések, a fák, villanyoszlopok, ezekből felmérhető a látótávolság, amelyhez viszonyíthatjuk a becsült féktávolsággal arányos tempót. Ha lassítunk, figyeljünk a mögöttünk érkezőre is, a nedves úton megnövekedő féktávolságra. Szerencsés országúton, autópályán laza konvojban haladni, látótávolságból követve az előttünk haladót. Néha lassúnak tűnhet így a tempó, mégis a legjobb a türelem, mert az előzéssel járó gyorsításkor az észlelés távolsága nem nő, és ködben nehéz megítélni a távolságokat.

Nappal a ködfényszórók használatának az az indoka, hogy a szemből érkezők előbb észlelhetik az autót, ezzel nő az észlelési távolság, biztonságosabb a haladás. Az első ködlámpák fénye inkább éjszaka zavaró a szembejövőknek. A felkapcsolva hagyott hátsók viszont nappali fényviszonyok között is zavarják, megtéveszthetik a mögöttes forgalmat, mert fényerejük miatt összetéveszthetők a féklámpával, illetve a féklámpa felvillanásának észlelését nehezítik, ez pedig balesetveszélyes. Ezért is zavaró az indokolatlan használatuk ködmentes, csapadék nélküli környezetben. Tehát nagy ködben be kell kapcsolni a hátsó ködlámpákat, sokat javít a közlekedés biztonságán, azonban figyelni kell rá, hogy a ködös területről kiérve – főképp este – kapcsolja le a hátsó ködlámpákat a sofőr. A hátsó ködlámpa használata foltosan ködös területen, enyhén ködös országúti vagy autópálya-környezetben lehet a helyzethez alkalmazkodó. Enyhe ködben a távoli észlelést segíti a hátsó ködlámpa, azonban ha a hátulról érkező beéri a ködlámpával haladót, az észlelési távolság ismeretében le is lehet kapcsolni, hogy ne zavarja a mögöttes forgalmat: megtette a feladatát, az észlelést

segítette.

A nappali menetfénnyel felszerelt autók esetén erősen felhős, fényszegény időben, illetve szemerkélő esőben is érdemes tompított világításra váltani, hogy az autó hátsó kivilágítása is működjön.

Mindenkor, de rossz látási viszonyok között rendkívül fontos az irányjelzők szabályszerű használata. A többi közlekedő ez alapján értesül a jármű irányváltási, sávváltási, kanyarodási, előzési szándékáról, márpedig rossz látási viszonyok között, ködben, esőben nehezebb felmérni a másik jármű mozgásából a sofőr szándékát, ezért nagyon sok baleset előzhető meg az irányjelző megfelelő használatával.