Bátran próbáljunk gránátalmát nevelni

Amennyiben enyhe a tél, máris a Földközi-tenger partján érezhetjük magunkat. A gránátalma a századforduló kedvelt üvegházi dézsás növénye, amely akár négy-öt méter magasra is megnő. Cserje, apró, tojásdad, hegyes végű levelei vannak, júniustól szeptemberig virítanak a tetszetős, piros virágkelyhei a vastag rövid hajtások végén. A gránátalma törpe változata kisebb növésű, gazdagon virágzik, és korábban kezd nyílni, mint az alapfaj, de termése nem élvezhető. Mindenképpen napos helyet válasszunk neki, déli fekvésű, szélvédett területet.

Fény- és hőigénye ugyan nagy, de talajban nem válogat, meszes, homokos és kötött talajokon egyaránt jól fejlődik, emellett szárazságtűrő képessége is kiemelkedő.

Télre a dézsás példányokat fagymentes helyre vigyük. Szereti a világos, 2–6 Celsius-fok hőmérsékletű helyiséget, ott teleltessük. A kerti példányokat fiatal korban télre mindenképpen takarjuk be. A sikeres kinti túlélés titka, ha kijelöljük a kertben azt a pontot, ahol a legtöbb napsütés éri. Februárban, márciusban vágjuk vissza valamelyest a gránátalmát, hogy bokorszerű jellegét megőrizze, a legszebb, ha faként neveljük. Az öntözővíz mennyiségét igazítsuk a fejlődéséhez, egyre több vízzel öntözzük. Áprilistól kezdve hetente lássuk el emelt foszfortartalmú tápoldattal, esetleg istállótrágyával is.

A helyesen gondozott bokor igen magas kort is megérhet. Arra viszont ne számítsunk, hogy olyan hatalmas gyümölcsökkel örvendeztet meg, mint amilyenek a bevásárlóközpontok pultjain láthatók, sőt, a telt virágú fajták nem is termékenyülnek meg. Ettől függetlenül már megjelenésével és virágaival garantálja a mediterrán hangulatot. A dézsás gránátalma csak akkor hoz terméseket, ha egész évben biztosítjuk számára az optimális körülményeket.

A termés érése kapcsán vegyes megítélésű növény, hiszen csak hosszú meleg őszi időszak alatt tudja beérlelni a termését, azonban az elmúlt éveket figyelembe véve a nem gyümölcstermő fajták telepítése sem rejt már magában nagy kockázatot. A termés káliumban, kalciumban és C-vitaminban egyaránt gazdag, ezért igen értékes gyümölcs.

Fás dugványozással szaporíthatjuk február-márciusban, vagy magról. A gyümölcsből kiszedett magokat mossuk meg, tegyük egy cserép földbe és alapos locsolás után borítsunk üveget a cserépre. Néhány hét elteltével csíráznak és kibújnak a magok. Mikor már elérik a 10 centiméter magasságot, akkor ültessünk szét a növényeinket külön cserépbe.