Hermann Henrik harmadszor is elnök

Hermann Henriket ellenjelölt, valamint ellenszavazat és tartózkodás nélkül, egyhangúlag bízta meg a tagság a szervezet további irányításával a tisztújító közgyűlésen. A sportvezető harmadik teljes ciklusát kezdheti meg a Magyar Motorsport Szövetség (MAMS) élén.

Nézzünk egy kicsit vissza az időben, hiszen Magyarországon mindig élénk motoros­élet zajlott, sőt, nem is olyan régen Dunaújváros nemzetközi szintű versenyzőket adott a sportágnak.

Tehát a múlt! A Magyar Motorkerékpáros Szövetség 1906-ban alakult. 1920-ban a Királyi Magyar Autoclubon belül motoros osztály létesült, amely 1945-ig irányította a motorsport tevékenységet. A Magyar Motorsport Szövetség 1948-ban alakult, és 1978-ig, a Magyar Autó- és Motorsport Szövetség lérejöttéig jogutódként működött. 1996-ban az autósport kiválásával ismét eredeti nevén, Magyar Motorsport Szövetség (MAMS) folytatta munkáját.

A Magyar Motorsport Szövetség egységesíti a hazai motorkerékpársport valamennyi szakágát, amelyek: a gyorsasági, a motokrossz, az enduro, a salakmotor, a dragbike, a stunt, a túra, a triál, a quad, az old timer, a tereprali és a supermoto.

A hazai motorkerékpársport fejlesztési lehetősége a Hungaroring versenypályán elindulhatott, sportdiplomáciai kapcsolatai hazai és nemzetközi viszonylatban kiszélesedett, beindult a menedzser-szemléletű, szakmai és üzletpolitikai irányítás – olvasható rövid történeti összefoglaló a MAMS honlapján.

A nyolcvanas, kilencvenes években Dunaújvárost és természetesen hazánkat olyan motorosok képvselték a nemzetközi viadalokon, mint Harmati Árpád, Csősz Attila, Mohai András, Bálint Gyula és Mészáros Viktor, hogy csak néhány nevet említsünk meg. Ők mindannyian nemzetközileg eredményes és elismert sportolók voltak. Ebbe a mezőnybe „kapcsolódott” be Hermann Henrik.

– Nem valami emlékezetes a élversenyzői pályafutásom, semmit sem nyertem, igaz, elég későn kezdtem el versenyezni, tizenöt éve van licencem. A veteránok között viszont vannak győzelmeim. Az is igaz, már gyerekkoromban jogosítvány nélkül motoroztam nagyapám Rigáján. Az is tény, háromszor, 2004-ben, 2005-ben és 2006-ban indultam a Dakar-ralin, nagy kalandként éltem meg. Először sérülten utaztam ki, másodszor technikai problémáim voltak, harmadszor pedig privát gondjaim akadtak, ezért hazautaztam. 2000-ben a társaimmal megalakítottuk a Dunaújvárosi Motorsport Egyesületet, a papírgyár mögött pedig építettünk egy pályát. Sajnos ma már egyik sem létezik, a városban gyakorlatilag megszűnt a motorsport. 2003-ban kerestek fel először a szövetségtől, hogy vállaljam el az elnöki posztot. 2003 után egy periódust végigcsináltam, de utána külföldre mentem, és csak 2012-ben kerültem vissza a hazai motorsportéletbe, azóta folyamatosan én vagyok az elnök – tudtuk meg egy szuszra, mi is köti a dunaújvárosi sportembert a motorozáshoz.

A legfontosabb eredményének azt tartja, hogy új szervezeti struktúrát építettek ki, hat-hét szakág működött korábban, most tizenkettő, példának említi, hogy újjáélesztették a triált is, amely szakágban az utóbbi három évben három vb-t rendeztünk Magyraországon.

– Szerintem sikeres volt az elmúlt nyolc év. Rengeteg nagy versenyt rendeztünk, és ez nagy szó, mivel a motorsportban kis országnak számítunk. Sajnos komoly nemzetközi eredménynek csak időnként örülhettünk, pedig ezer licences versenyzőnk van. Sebestyén Péter és Kovács Bálint azok, akik az utóbbi években a legsikeresebb versenyzőink voltak. Azonban nincsenek forrásaink, elsősorban anyagiak. Az államtól mindössze ötmilló forint támogatást kapunk, és ez egy technikai sportnál semmire sem elég. Most a legfontosabb feladatunk megtalálni a forrásokat, meg kell találni a szponzorokat, mert nélkülük a tehetségeink nem tudnak befutni, elkallódnak. Néha meg-megcsillogtatják magukat, de többre ilyen körülmények között nincs lehetőség. Már a szabályszerű működésünk biztosítása is komoly feladat, de ezt mindig megoldjuk. Most két irányba indulunk el. Az egyik: az utánpótlás-nevelésre forrásokat biztosítani, erre vannak biztató kilátásaink. A másik: bevonni a sportágba a gazdasági szférát, ami nagyon nehéz dolog. Szeretnénk egy olyan programmal előrukkolni, amit az állam is elfogad, tudjunk MotoGP-t rendezni, mert azt állami akarat nélkül nem lehet megoldani, pedig egy GP rendezése sokat lendíthetne a sportág hazai helyzetén.

Hermann Henrik azt külön kiemelte, keményen végzik a napi operatív feladatokat, méghozzá többnyire társadalmi munkában, két főállású irodai dolgozót foglalkoztatnak. Az elnökség, a szak­ágakban, a kollégiumokban ténykedők mind társadalmi funkicóban látják el a feladatukat. Nem hiszi, hogy sok ilyen sportág működik Magyarországon.