Báró Brigitta versbe öntötte szerelmi bánatát

Báró Brigitta azzal kereste meg szerkesztőségünket, hogy szeretné, ha pár versét megjelentetnénk. Örömmel tettünk eleget a kérésének.

duol.hu

A kapcsolatfelvétel egyúttal lehetőséget adott arra is, hogy kicsit megismerjük:

Brigitta 15 éves és Dunaújvárosban tanul a Hild iskolában. Magasépítő technikus szeretne lenni. Elmondása szerint sokkal jobban megy most neki a tanulás, mint az általánosban, mert az iskolai közössége felfelé húzza. Régebben is írt már verseket, majd ezek elmaradtak. Most azonban újra tollat ragadott és az érzéseit vetette papírra, megverselve a szerelmi bánatát. Ilyenkor a külvilágot teljesen kizárja, teljesen átadja magát a költészetnek.

Arra a kérdésre, hogy miért ezt a két verset választotta ki, azt felelte:

- Azért mert a Szerelmemet sírom vissza és a boldog időket. Mert boldog voltam, ez az élet része. Mint Ady Endre, mint mikor már a halálról írt. És a tudatlan világot tükrözte az emberek felé. Én meg az érzéseimet, mutatom az emberek felé. Mert sajnos már senki sem gondol bele, mekkora fájdalmat hagy egy szó vagy egy mondat egy emberben.

- A negatív szavak akár ölni is tudnak, de nem szabad önsajnálatba esni. A verseid felemelnek téged, vagy emlékeztetnek a keserűségre?

- Emlékeztetnek a múltra amit átéltem, így minden fájdalmamat egy vers formájába fejezem ki.

- Keletkeznek azért új remények, vagy maradnak a sötét fellegek?

- Természetesen nem, élem a kis életemet és probálok derű látó lenni az élet adott dolgaiban. És remélem egyszer rám talál a nagy Ő, hogy a boldogsáról írjak verseket, ami annyi embernek hiányzik manapság az életéből!