Nyaralás az Égei-tenger partján

Görögország kedvelt úti cél a magyarok körében. Most két szigetet mutatunk be, az egyik a legnépszerűbb, a másik pedig a turisták által kevésbé látogatott, de a legzöldebb szigetek egyike. Krétát három szempontból is legnek nevezhetnénk, hiszen a legnagyobb és legdélibb fekvésű görög sziget az egyik legkedveltebb úti cél a magyarok körében. Mégis kinek érdemes Krétán töltenie a szabadságát? Ha röviden kellene válaszolni, azt mondanánk: mindenkinek.

STRANDIMÁDÓK: napfény, pálmafák, homokos tengerpart, kristálytiszta víz. Mi kell még a gondtalan nyaraláshoz? Természetesen szebbnél szebb strandok, modern szállodák, a gyerekeknek vízi vidámparkok, a fiatalok kedvére nyüzsgő üdülőközpontok. Ezek mind megtalálhatók Krétán.

KIRÁNDULÓK: lélegzetelállító meredek sziklák, végeláthatatlan tengerpartok, eldugott öblök, egész évben zöldellő erdők jellemzik a vidéket. Aki kellően sportos, csodás kirándulóhelyeket fedezhet fel. Amennyiben a több kilométeres túrát megerőltetőnek tartja, akkor is érdemes estefelé egy kis sétát tennie a szálloda környékén. Körülbelül 2100 fajta vadon termő növény fordul elő ezen a tájon. A helyiek tisztelik és védik a környezetüket, ami különösen a számos ideérkező turista miatt fontos.

SPORTMÁNIÁSOK: a strandszakaszok mindegyikén számtalan sportlehetőséget találhat. Befizethet vízisí-, jetski-, parasailing-, illetve búvárórára. Aki viszont inkább a szárazföldi programokat részesíti előnyben, különféle nehézségű biciklis kirándulásokra is benevezhet. Az aktív pihenés csúcspontja pedig egy barlangtúra lehet, természetesen kizárólag tapasztalt vezetőkkel.

KULTÚRA IRÁNT RAJONGÓK: Kréta a minószi kultúra, a legrégebbi ismert európai civilizáció központja volt. A fővárostól, Irákliontól 5 kilométerre nyugatra található a knósszoszi palota. Maradványainál megcsodálható például a király fenséges trónja, fürdője, a nagy műgonddal készített falfestmények, amelyek egykor a palotát díszítették. A főváros legnagyobb műemléke a kikötőben álló középkori velencei erőd. Érdemes felkeresni a szintén a velenceiek által épített, 3,5 kilométer hosszú városfalat is, amelyen hét bástya és négy kapu van. Szkopeloszt, Görögország egyik legzöldebb szigetét az Égei-tenger gyöngyszemének nevezik. A világ különleges szeglete, magyar turista csak elvétve fordul meg ezen az aprócska szigeten, amelynek két legtávolabbi csücske 45 kilométernyire fekszik egymástól.

A sziget ősszel is csábító lehet, főleg azért, mert ilyenkor csupán néhány száz turista látogat ide – őket kényezteti mindenki. A bárok alkalmazottai együtt mulatnak a vendégekkel, és pár nap után minden helybéli előre köszön. Szkopelosz az Alonissost és Szkíathoszt magába foglaló Szporádok szigetcsoport tagja. Nem pezsgő éjszakai életéről vagy társasági nyüzsgéséről híres, inkább művészek kedvelt alkotóhelye. Fenyőerdők, gesztenye, gránátalma, kaktusz, szőlő, füge, mandula, ciklámen végig az utak mentén, és persze az elmaradhatatlan olajfaligetek. Lépten-nyomon templomok, lépcsős, szűk utcák fehérre festett házakkal, bazsalikom az ablakokban, felhőtakaróba burkolózó hegycsúcsok, sziklaormon egyensúlyozó kápolnák, kristálytiszta tenger – és öblök, öblök mindenütt.

Ennyi szépség láttán nem csoda, hogy itt forgatták annak idején a Mamma mia! című zenés filmet, többek között a kastani strandon. Ahol a szomszéd tyúkjai az ablak előtt álló olajfa tetején alszanak, az már önmagában elvarázsolt hely. Mégpedig olyan, ahol a családias hangulatú panziókban esténként a tulajdonos bazsalikomos grillvacsorát készít – csupán a vendégek és a maga örömére. De nem is olyan nyaralóhely ez, ahol papucsban lecsetteg az ember a partra. A kis öblökig buszjárattal lehet eljutni – és a strandra menet az egész sziget megismerhető. Útközben a turista telítődik a sokféle zöldben burjánzó fenyőerdő fűszeres illatával, míg végül elér egy olyan öbölhöz, ahol menten hatalmába keríti az érzés: a part, a tenger és az egész sziget csak az övé.